Rövid leírás
Középiskoláit a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban (1832–1833) és a budai királyi katolikus gimnáziumban végezte (1833–1835), a pesti tudományegyetemen bölcsésztanfolyamot (1835–1837), a bécsi tudományegyetemen jogot hallgatott (1837–1838). A bécsi tudományegyetem (1838–1839, 1841–1843) és a pesti tudományegyetem orvosi karán tanult (1839–1841), a bécsi tudományegyetemen, latin nyelvű botanikai dolgozatával orvostudori okl. (Tractatus de vita plantarum, 1844), sebész- és szülészmesteri képesítést (1846), az elméleti szülészetből magántanári képesítést szerzett (1850). A család német anyanyelvű, de magyar érzelmű volt: egymás között németül beszéltek, de magyarországi középiskolákban tanult.
A bécsi közkórház (= Allgemeines Krankenhaus) Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának tanársegéde (1846. febr. 27.–1849. márc. 20.); közben Velencében töltött hosszabb időt (1847. márc.). A bécsi forradalom idején a Nemzeti Gárda (= Nationalgarde) tagja (1848 tavasza) de nem vett részt az eseményekben. Megszerezte a magántanári képesítést, de előadásait nem tarthatta meg (1850). Végleg Pesten telepedett le (1850. okt. 15.), a Szent Rókus Kórház Szülészeti Osztályának főorvosa (1850–1855), a pesti tudományegyetemen a szülészet-nőgyógyászat ny. r. tanára (1855. júl. 18.–1865. júl. 31.); közben a zürichi nőklinikára is meghívták, de az ajánlatot nem fogadta el (1857). Vélt súlyos idegrendszeri betegsége miatt tudtán kívül és akarata ellenére a döblingi elmegyógyintézetbe szállították (1865. júl. 31.), ahol néhány hét múlva, tisztázatlan körülmények között elhunyt.
A magyar és az egyetemes orvostörténet egyik kiemelkedő személyisége, korszakos jelentőségű felfedezése a gyermekágyi láz betegség felismerése és gyógyítása. Semmelweis Ignác korszakos jelentőségű felfedezése, hogy a gyermekágyi láz nem önálló kórkép, hanem fertőzés következménye, mint a sérüléseket követő gennyvérűség. A fertőzést bomlott szerves anyag okozza, amelynek forrása a felboncolt holttestek, közvetítő pedig maga a boncoló orvos! A fertőző ágens klóros vízzel elpusztítható, ezért a vizsgálatok és kezelések előtt az orvos kezét a szülés levezetése előtt fertőtlenítő oldattal (klórmésszel) meg kell tisztítani. Szülészeti műtéttannal, kórélettannal, az ivari vérzés rendellenességeivel, a petefészek és a női ivarszervek betegségeinek sebészi megoldásaival is foglalkozott. Magyarországon elsőként végzett petefészekműtétet és másodikként császármetszést.
Irodalom
1. A Meindl-ház. Itt született Semmelweis Ignác Fülöp. A ház nevét Meindl János gazdag budai polgártól kapta. Semmelweis József, Semmelweis Ignác édesapja 1806-ban költözött ide, s itt nyitotta meg vegyes boltját a Fehér Elefánthoz. 1827-ig éltek itt, a Burgauffahrt gassében (azaz Alsó várbeli feljáró utca kb.). Akkor Budán német polgárok laktak, Semmelweis sem tudott jól magyarul. Semmelweis apja gyakran hirdette „szatócsboltja“ termékeit, ahol jó minőségű leveles dohányt, de móri és csókai óbort is árusított. Az utca neve 1879-től Apród utca, s az 1900-as évek közepéig továbbra is vegyes boltok működtek itt. Az átépítések után, 1965-ben itt kezdte el működését a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. Érdekesség: a házban lakott Virág Benedek költő is. Később itt működött Wolf Márton Herculaneum nevű kávézója, ahol gyakran megfordult a tragikus sorsú Rudolf trónörökös is.
2. A Walthier-ház. A ház tulajdonosa Walthier Ferenc jómódú üvegesmester volt, akinek leánya, Walthier Mária lett Semmelweis Ignác feleségének, Weidenhoffer Máriának az édesanyja (azaz az anyósa). Itt volt Semmelweis Ignác utolsó lakóhelye Pesten, a belvárosi Lipót utca 10-ben (ma: Váci utca 10.). 1865. július 31-én innen indult Bécsbe, úgy tudta, hogy gyógykezelésre. Semmelweis halála után az özvegy továbbra is itt lakott, és innen ment férjhez Semmelweis Antalka (azaz Szemerényi Antónia). E kapcsolat révén kerültek a Kerepesi úti Temetőbe, a Walthier család sírboltjába Semmelweis földi maradványai, amikor az özvegy hazahozatta azokat Bécsből. Érdekesség: a 20. században itt működött a Cserépfalvi Kiadó és könyvesboltja (később Gondolat Könyvesbolt, ma: Hírlapbolt).
3. A döblingi elmegyógyintézet, akkor Bécshez közeli település, 1892-től Bécs XIX. kerülete. Semmelweis ugyanott halt meg, ahol öt évvel korábban gr. Széchenyi István. Valószínűleg a tőrbe csalt Semmelweis Ignácot ápolói verték agyon. Az intézetben minden, a gyógykezeléssel kapcsolatos iratot száz évre titkosítottak, s azt a hírt terjesztették el Semmelweisről, hogy vérbaja miatt megőrült. A nyilvánosságra került orvosi leletek és a boncolási jegyzőkönyv azonban Semmelweis szifiliszes fertőzését cáfolta. Titokban, a schmelzi temetőben temették el, 1891-ben azonban földi maradványait a Walthier család sírboltjában helyezték el, a Kerepesi úti (azaz Fiumei úti) Temetőben. Ma ez azonban csak jelképes sír, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum megnyitása után síremlékét is felállították: 1965-től itt nyugszik az „anyák megmentője.“ Érdekesség: ez utóbbi kifejezést Rákosi Jenő adta Semmelweisnek, aki 1894. április 22-én nevezte így őt, a Budapesti Hírlapban megjelent egyik írásában.