Rövid leírás
Lantos (Lendenmayer) Mihály (Budapest, 1928. szeptember 29 – Budapest, 1989. december 31.) olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, Európa Kupa győztes labdarúgó, edző, az Aranycsapat kiemelkedő hátvédje. 53 válogatott mérkőzésen játszott, öt gólt rúgott. Unokája, Ködmön Kinga is labdarúgó.
Lantos már 12 évesen igazolt játékos volt. A MÁVAG SK, a BVSC, a MÁV Konzum Előre, a Budapesti Vasutas Előre, a Budapesti Vasas Előre SC együtteseiben futballozott. Az MTK-hoz 1947-ben igazolt.
Az MTK, a Textiles, a Bástya, és a Vörös Lobogó gárdáiban (mikor, hogy hívták a csapatot), 1947 és 1961 között 290 mérkőzést játszott, és balhátvéd létére 38 gólt szerzett.
Pályára lépett 1953-ban a londoni 6-3-as magyar - angol találkozón, az "évszázad mérkőzésén", s annak budapesti visszavágóján (7-1) is. Tagja volt az 1952-ben Helsinkiben olimpiai bajnok, az 1953-ban Európa Kupa győztes csapatnak és játszott az 1954-es berni világbajnoki döntőben is. Az MTK-val háromszor nyert magyar bajnoki címet (1951, 1953, 1957-1958), egyszer Magyar Népköztársasági Kupát (1952), és egyszer KK-t, Közép-európai Kupát (1955).
Az Aranycsapat játékosa remek testi felépítésű, kétlábas, kitűnően rúgó és fejelő hátvéd volt. Pompásan helyezkedett és hosszú átadásokkal gyakran indított veszélyes ellentámadásokat. Lehetőleg megelőző szereléseket alkalmazott. Jól időzített keresztezéseivel gyakran segítette ki társait is. Mozgékonysága és gyorsasága nem volt kifogástalan, emiatt ritkán vállalkozott előretörésekre. Nagy lövőerejét eredményes szabadrúgásaival bizonyította be. Remek rúgótechnikáját minősíti, hogy Puskásék a szabadrúgások és tizenegyesek jó részét neki engedték át. Minden mérkőzésen helyt állt, ez megbízhatóságát, jó átlagteljesítményét dicséri.
2010-ben a FourFourTwo labdarúgó-magazin minden idők legjobb magyar labdarúgói között a 48. helyre sorolta.
A Kőbányai Porcelán csapatánál kezdett edzősködni 1963-ban, majd egykori mestere, Bukovi Márton segédedzője lett a görög Olimpiakosz Pireusznál. Hét évet töltött a Komlói Bányásznál, kettőt a Nagykanizsai Olajbányásznál, hármat Székesfehérvárott a Videotonnál, végül Zalaegerszegen, 1981-ben a ZTE-ben fejezte be edzői karrierjét, melynek során 272 NB I-es találkozón ült a kispadon.
Emlékére az MTK a Csömöri úti sporttelepet 2009. májusában Lantos Mihály Sportcentrumnak nevezte el.
(Batthyány Casino)