Nemzeti Sírhely

Novák Dezső 1939. február 3-án született Jánoshalmán. Már gyermekkorában kitűnt sporttehetségével, és fiatalon a labdarúgás szerelmese lett. Első csapata a szülővárosában működő Jánoshalmi Petőfi SE volt, ahol korán megmutatkozott kiváló labdaérzéke és taktikai érettsége. Tehetsége hamarosan a fővárosba vezette: 1959-ben a Ferencvárosi Torna Clubhoz szerződött, ahol egész pályafutását töltötte, és a klub legendás alakjává vált.

A Ferencvárosban Novák Dezső kezdetben támadóként szerepelt, de hamar a védelemben találta meg igazi helyét. Kiváló helyezkedése, fegyelmezett játéka és higgadt stílusa révén az egyik legmegbízhatóbb hátvéd lett a magyar labdarúgásban. Bár alapvetően védőként játszott, híres volt arról, hogy remekül lőtte a szabadrúgásokat és a tizenegyeseket, így karrierje során számos gólt is szerzett.

A magyar válogatottban 1960-ban mutatkozott be, és egészen 1968-ig 33 alkalommal lépett pályára. Tagja volt a legendás magyar csapatnak, amely az 1964-es tokiói olimpián aranyérmet szerzett. Ezen kívül 1960-ban Rómában és 1968-ban Mexikóvárosban is részt vett az olimpiai játékokon, mindkétszer bronzérmet nyerve. Ezzel ő az egyetlen magyar labdarúgó, aki három olimpiai érmet – egy aranyat és két bronzot – is nyert pályafutása során.

Klubszinten Novák Dezső a Ferencváros egyik legnagyobb sikerkorszakában játszott. A zöld-fehérekkel négy magyar bajnoki címet és három Magyar Kupát nyert. Legnagyobb sikerét azonban 1965-ben érte el, amikor a Ferencváros megnyerte a Vásárvárosok Kupáját – a mai Európa-liga elődjét. A döntőben a Fradi 1–0-ra legyőzte az olasz Juventust, és ezzel a magyar futball történetének egyik legnagyobb nemzetközi sikerét aratta.

Visszavonulása után Novák Dezső edzőként is maradandót alkotott. Dolgozott a Ferencváros utánpótlásában, majd vezetőedzőként 1995-ben és 1996-ban bajnoki címet szerzett a klubbal. 1995-ben irányításával a Ferencváros bejutott a Bajnokok Ligája főtáblájára – ez volt az első és mindmáig egyetlen alkalom, hogy magyar csapat a sorozat csoportkörében szerepelhetett. Edzőként is ugyanaz a higgadt, megfontolt, ugyanakkor szenvedélyes személyiség volt, mint játékosként.

Élete utolsó éveiben visszavonultan élt, de a futballt soha nem hagyta maga mögött: gyakran látogatott el Fradi-meccsekre, és mindig nagy szeretettel fogadták a szurkolók. Novák Dezső 2014. február 26-án hunyt el Budapesten, 75 éves korában.

Halála után a Ferencvárosi Torna Club legendájaként emlékeznek rá: nevét a klub történetének legnagyobbjai között tartják számon. Pályafutása, hűsége és sportszerűsége példaként szolgál mind a játékosok, mind a szurkolók számára. Novák Dezső élete és munkássága szorosan összefonódott a magyar labdarúgás egyik legszebb fejezetével, és örökre a Ferencváros történetének egyik legfényesebb csillaga marad.