Rövid leírás
A református felekezetű nemesi származású Dobos család sarja. Dobos István és litterati Mádi Erzsébet fia volt. 1816-ban Kecskemét régi kollégiumába vitték a gymnasiumi tanfolyamra. 1819-ben Debrecenbe ment a bölcselet és teológia hallgatására; ott tanult olaszul és franciául; 1826–1828-ban Lovasberényben, Fejér vármegyében volt akadémiai rector; ekkor visszatért a szülői házhoz és 1829-ben letette a papi vizsgát. 1831-ben Óbudán atyja helyére lelkészül választották és ott volt 1844-ig. Ezidőtájt a pesti református és evangélikus egyháznak lelkészei, Török Pál és Székács József közelebbi viszonyba léptek vele; együtt vitatták meg az akkori nagy eszméket, a protestáns uniót, zsinattartást, új szervezést, a Pesti protestáns egyetem ügyét; 1844 őszén Kömlődre, Komárom vármegyébe vitték papnak; 1845-ben Pécelen lett lelkész. Az 1847–1848. országgyűlésre egyik országgyűlési lelkésznek hívták meg.
1852 tavaszán Tótfalun (a Szentendrei-szigeten) lett pap; 1851. január 20.-án[1] nősült másodszor, Csokonai Vitéz József (1783-1860) és Tóth Lidia (1783-1855) lányával, Csokonai Vitéz Zsuzsánnával (1820-1896), Csokonai Vitéz Mihály unokahúgával (első neje Storch Katalin 1849-ben halt el). Ez időtájt két ízben érte tűz, mely könyveit és kéziratait elhamvasztotta. 1854-ben Ceglédre vitték papnak; az ő idejében épült az ottani nagy templom; részt vett az egyházkerület ügyeinek intézésében is, mely őt aljegyzőül, majd főjegyzőül választotta. Midőn az 1876. év végén Cegléd városa Kossuth Lajost egyhangúlag képviselőjéül választá s elhatározta, hogy a meghívólevelet egy küldöttség által nyújtja át a nagy hazafinak, a százas küldöttség vezetőjéül és szónokául (1877. január) Dobost választották. A ceglédi egyház 1879 tavaszán ülte meg 25 éves helybeli s 50 éves lelkipásztori hivataloskodásának jubileumát. 1882-ben lemondott a főjegyzőségről.