Rövid leírás
A pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István titkára (1843), majd a Tisza-szabályozásnál dolgozott, mint vízépítő mérnök (1843–1848). A forradalom és szabadságharc idején a 15. huszárezred toborzótisztje (1848 végétől főhadnagyi rangban), később átkerült a komáromi vár mérnökkarához, ahol a vár erődítési munkálatait vezette (1849. máj.-tól századosi, aug.-tól okt.-ig őrnagyi rangban). A forradalom bukása után egy évig gazdálkodott (1849–1850), a debreceni református kollégiumban a fizika r. tanára (1850–1851), a szabadságharcban való részvétele miatt 12 év várfogságra ítélték (1851. dec. 19-én; 1857. máj. 14-én szabadult).
Szabadulása után a debreceni István gőzmalomnál és a debreceni kereskedelmi kamaránál dolgozott (1857–1861). Debrecen országgyűlési képviselője (Révész Imre lemondása után, 1861), majd visszatérhetett a debreceni református kollégiumba, a mértan és a csillagászat r. tanára (1861–1867). Pályafutásának kezdetén vízépítő mérnökként részt vett a Tisza-szabályozás munkálataiban. Klapka Györggyel 1849. febr.-ban találkozott, aki megismerkedésük után magával vitte Komáromba, ahol megbízta a vár védműveinek vezetésével. Mérnökként döntő szerepet játszott abban, hogy a komáromi vár a végsőkig kitartott, még a világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után is ellenállt a császári seregeknek. Jóllehet a Komáromtól félmérföldnyire, Puszta-Herkályon megkötött egyezmény értelmében a komáromi vár védői mentességet kaptak minden további üldözés alól, Csányit mégis elfogták és 12 év várfogságra ítélték. Matematikai és mértani rendszerek vizsgálatával foglalkozott, Differentialis számvetés és Felsőbb analysis c. munkáit a börtönben írta, kéziratban maradtak. Kiadta Kerekes Ferenc Felsőbb mértanát (1862-ben).
(A kép forrása: Wikipédia)