Nemzeti Sírhelyek


Mészáros Imre

Rövid leírás

Mészáros Imre

Jómódú földműves szülők gyermeke volt. Gimnáziumi tanulmányait Esztergomban végezte, azután 1825-ben az esztergomi egyházmegye növendékpapjai közé lépett. A bölcseletet és teológiát Nagyszombatban hallgatta, ahol élénk részt vett a honi nyelvgyakorló-egyesület megalapításában és annak első aljegyzője lett. Miután 1834. augusztus 29. áldozópappá szentelték, Lekérre került káplánnak, innét 1835. június 14-én Nagykérre, november 19-én Bartra (Esztergom megye). 1836. június 15-től augusztus 18-ig a kiliti plébániát adminisztrálta, utána az érseki líceumban lett tanár, ahol 1845. február 18-ig adta elő a magyar nyelvet és irodalomtörténetet, a hittant és természettant. Ezután az esztergomi helynökség jegyzője, nemsokára titkára és 1847-ben irodaigazgatója volt. 1848. május 27-én elnyerte a vadkerti plébániát és alesperes lett. 1858. december 15-én a Magyar Tudományos Akadémia megválasztotta levelező tagjának. 1864. május 26-án esztergomi kanonok és a Pazmanaeum rektora lett.

Szerkesztette a Népnevelési Közleményeket 1857-1858-ban Balassagyarmaton, összesen hat füzetét.

Cikkei és költeményei az Egyházi Tudósításokban (1841. Ii. 50. Kovács József hittudom. tanár a pesti egyetemen); a Katholikus Néplapban (1849. költ., 1850. Járjunk a ker. tanításokra); a Religioban (1856. I. A tanítók lelki épülése és tanácskozmányaik); a Népnevelési Közleményekben (1858. Az első vallásbeli képezésről s ennek viszonyáról a bibliai történetekhez); a Tanodai Lapokban (1859. Egy tanfelügyelő esperesnek jóakaratú figyelmeztetései kerülete tanítói személyzetéhez); az István bácsi Naptárában (1869. Jancsik József derék tanférfiú emlékezete); a Régi Magyar Nyelvemléktárban Nagyszombat város levéltárából több magyar levelet közölt; az Egyetemes Magyar Encyelopaediának is munkatársa volt.