Rövid leírás
1923-ban született Egerben. 1939-ben ismerkedett meg a vitorlázórepüléssel. 1942-ben érettségizett, ezt követően jelentkezett a Magyar Királyi Légierő kötelékébe és megkezdte tanulmányait a Repülő Akadémián. 1944. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. (Egyik bátyja 1944 novemberében légi harcban hősi halált halt.)
Rövidebb időre a Szent László hadosztályhoz került gyalogos kiképzésre, majd november 30-án a Puma század 101/6. Kölyök századához került. Átképzése után, 1945 februárjában a 101/3. században kezdte meg frontszolgálatát Me-109 típusú vadászgépen. (Ekkor mindössze 6 óra 10 percet repült ezzel a típusú repülőgéppel.) Nyolc bevetést követően 1945. május 5-én esett ezredével együtt hadifogságba.
Szabadulását követően segédmunkás, majd műbútorasztalos lett, de közben újrakezdte a vitorlázó repülést is. 1948-ban már az Országos Magyar Repülő Egyesület motoros oktatója volt, és katonákat is taníthatott. 1949-ben nevezték ki az Esztergomi Repülőiskola parancsnokhelyettesének, majd nem sokkal később parancsnokának. 1950-ben Békéscsabán lett az első oktatóképző iskola tanára, végül a GANZ repülőklub hivatásos motoros repülő-oktatója. Innen azonban „horthysta múltja” miatt hamar eltávolították.
Ezt követően a Felvonójavító- majd a Felvonógyárban helyezkedett el, ahol műszaki rajzolóként dolgozott. 1956-ban felvették a Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának levelező tagozatára, ahol 1962-ben diplomát szerzett. Ő tervezte többek között a Jánoshegyi libegőt is. Ezt követően az ALUTERV-nél India részére drótkötélpályákat tervezett. 1983-ban vonult nyugdíjba.
Frankó Endre volt az utolsó élő tagja a 101-es Puma vadászosztálynak, aki még részt vett éles harci bevetéseken. Búcsúztatására katonai tiszteletadás mellett került sor, a Magyar Légierő vadászgépei a főváros feletti áthúzással tisztelegtek a hős pilóta emléke előtt.