Nemzeti Sírhely

Kiss Lajos néprajzkutató, etnográfus 1881. március 13-án született Hódmezővásárhelyen. Itt járt gimnáziumba 1903-ban, majd elvégezte a budapesti színiiskolát. Jó barátságot ápolt Tornyai János festőművésszel, akinek hatására egyre inkább a néprajz iránt kezdett érdeklődni. Közös néprajzi gyűjtőmunkát is végeztek, amit 1904-ben kiállításon mutattak be a közönségnek. Ez a gyűjtemény lett az alapja a hódmezővásárhelyi néprajzi gyűjteménynek is, aminek Kiss lett az igazgatója 1912-ig. 

Mindezekkel egyidőben a muzeológiába is egyre mélyebben belevetette magát. Tudását gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztályán, illetve 1907 és 1908 között a kolozsvári egyetem régészeti intézetének tanfolyamain. 1912-ben szűntette meg a város a támogatását, így Kiss Lajos kénytelen volt elköltözni Nyíregyházára. Itt kedvező ajánlatot kapott a Jósa András Múzeumtól, aminek 1925-től igazgatója lett. 1948 és 1949 között Budapesten dolgozott muzeológusként, majd ekkor nyugdíjba vonult. 1965. február 2-án hunyt el Budapesten, és a Kincses temetőben helyezték végső nyugalomra.

Kiss Lajos a néprajzot széles körben kutatta. Foglalkozott a földművelés, a táplálkozás, népi építkezés, kerámia, szűcsmesterség és a hímzés kérdéskörével is. Emellett számos gyűjtést végzett, aminek része volt a népzenei gyűjtés és a helynévgyűjtés. Szabolcs vármegyében ásatásokat is folytatott. Több díjban részesült tevékenységéért élete során, 1948-ban Kossuth-díjat kapott, majd a történettudomány (néprajz) doktora lett 1952-ben. Főbb művei közé tartozik a Vásárhelyi művészélet (1957), A szegény asszony élete (1943), A szegény ember élete (1939) és a Vásárhelyi híres vásárok (1956).

(A kép forrása: http://emlekpont.hu/?p=1193)