Rövid leírás
A piarista rend rózsahegyi (1910–1912), veszprémi (1912–1918) és magyaróvári gimnáziumának r. tanára (1918–1921). Kilépett az egyházi rendből (1921), a budapesti Szőlészeti Intézet munkatársa (1921–1923), a salgótarjáni gimnázium r. tanára (1923–1939), a keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója (1939–1948), nyugdíjazták (1948). A budapesti Földtani Intézet geológus kutatója (1952–1954). A rózsahegyi Liptóvármegyei Múzeum megalapítója (1913), a veszprémi (1912–1918), a magyaróvári múzeum őre (1918–1921). A tatatóvárosi és a salgótarjáni múzeum alapítója, a Mosonvármegyei Múzeum vezetője (1918–1921), a Komáromvármegyei Múzeum t. őre.
A néprajz mellett barlangkutatással, geológiával, hidrológiával és növénytannal is foglalkozott. Salgótarjánban, gyűjtésével jelentősen bővült a múzeum anyaga, Salgótarján történeti kutatásának egyik megindítója. A Bakonyt, a Balatont, valamint Salgótarjánt és környékét bemutató útikalauzai máig jelentősek.
(A kép forrása: Wikipédia)