Rövid leírás
Életútja
Schönberger Margit anyja német, édesapja német zsidó volt. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte a Váci utcai Gimnáziumban. A költözés fontos szerepet játszott az életében, hiszen Budapesten találkozott Ferenczi Sándorral, akinek a hatására kezdte el Freud munkáit olvasni. Felsőfokú tanulmányait művészettörténet szakon kezdte, később azonban átjelentkezett az orvosi egyetemre. A müncheni egyetemen folytatta tanulmányait, innen zsidó származása miatt távoznia kellett. 1922-ben a jénai egyetemen diplomázott, és ebben az időszakban fedezte fel a gyerekkori fejlődés fontosságát. 1936-ban Paul Mahler bécsi vegyész felesége lett. Bécsben végezte el a pszichoanalitikus iskolát, innen azonban 1938-ban az Anschluss és az ezzel együtt járó zsidóüldözés miatt férjével az Egyesült Királyságba, majd még ugyanebben az évben az Amerikai Egyesült Államokba költöztek.
Mahler tárgykapcsolat-elmélete
Mahler szerint az újszülött gyermek képtelen különbséget tenni az én és a másik között. Életük korai szakaszában a csecsemő pszichológiai fúziót alkot az anyával. Ezt a szimbiotikus kapcsolatot Mahler anya-gyerek duáluniónak nevezte el. Az elmélet szerint a személyiség fejlődése nem más, mint a fúzió felbomlásának folyamata. Ez a szakasz a hatodik hónap körül kezdődik. Ekkor kezdi a gyermek érzékelni, hogy másoktól különálló entitás. Ez a szeparációs individualizációs folyamat fokozatosan megy végbe. A gyermeknél az individualizácó motívuma mellett jelen van az anyához történő visszatérés vágya, ami ambivalens érzéseket kelt. Ennek hatására létrejön a szeparációs szorongás, és ennek a belső konfliktusnak a kezelése, illetve ennek módja meghatározza a felnőtt személy konfliktuskezelési hatékonyságát. A harmadik évben kialakul az anya stabil mentális reprezentációja, beépülnek a vele kapcsolatos attitűdök, érzések. A tárgykapcsolat tehát internalizálódik, melyet a szocializáció folyamán kétféleképpen hasznosíthat az egyén. Egyik esetben az így kialakított képet a másikról csak az anyjához való viszonyában használja fel, míg a többi kapcsolatában további tapasztalatokra támaszkodik. A másik lehetőség, hogy az internalizált képet az énen kívüli anyáról másokra is alkalmazza. A tárgykapcsolati elmélet hívei szerint mindenkinél az utóbbi jelenik meg, minden kapcsolatunkhoz ez alapján viszonyulunk. Mahler és munkatársai gyermek-anya párok éveken át történő megfigyelésével alapozták meg a kora gyermekkori kapcsolatok befolyásoló szerepére vonatkozó fejlődéselméletet.
A megfigyelések alapján, miszerint bizonyos változások meghatározott életkori szakaszokban, fejlődési fázisokban lépnek fel, az individualizáció négy alfázisra osztható, melyek előtt Mahler és munkatársai két előkészítő fázist határoztak meg.