Nemzeti Sírhely

Abaújszántón született 1880. július 5-én kilencgyermekes munkáscsaládban. Teológiai tanulmányait az eperjesi szemináriumban végezte. A Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán doktori fokozatot szerzett. Vályi János eperjesi püspök 1903. szeptember 20-án szentelte pappá. 1903-1905 között az eperjesi Királyi Görög katholikus Tanítóképző tanára, 1905-től az eperjesi Királyi Katholikus Főgimnázium hittanára. 1907-től az Eperjesi egyházmegye másodtanfelügyelője, 1916-tól főtanfelügyelője. 1911-től szentszéki tanácsos. Az I. világháborúban tábori lelkész. 1920-ban a Nemzetiségi Minisztérium, 1922-től a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa, majd pedig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanügyi főtanácsosaként megy nyugdíjba. Az 1924-ben alapított Miskolci Apostoli Exarchátus (akkori nevén Kormányzóság) első főpásztora, Papp Antal érsek 1925-ben általános helynökké, főtanfelügyelővé, a konzultori testület elnökévé nevezi ki. Papp Antal érsek-kormányzó 1945. december 24-én bekövetkezett halála után konzultori helynökként vezette a Miskolci Apostoli Kormányzóságot. Az új kormányzó, az 1946-ban kinevezett dr. Dudás Miklós hajdúdorogi püspök is Szántay-Szémán István nevezte ki általános helynökké, aki a tisztséget haláláig, 1960. december 22-ig töltötte be. Mind a keleti szent tudományok (teológia, liturgia, egyháztörténet, kánonjog), mind pedig a vallásos szépirodalom terén gazdag írói életművet hagyott maga után. Számos egyházi szervezetben vállalt feladatot. Életművéből kiemelkedik a Keleti Egyház című tudományos folyóirat megalapítása 1934-ben, melyet 1945-ig főszerkesztőként jegyzett. Részt vett az 1938-as 34. Eucharisztikus világkongresszus szervezésében. Az ő kezdeményezésére került be a programba a Szent István Bazilikában végzett bizánci szertartású Szent Liturgia, melyen Eugenio Pacelli (a későbbi XII. Piusz) pápai legátus is részt vett. Az ő vezetésével adta ki a Keleti Egyház szerkesztősége 1938-ban a "Dicsérjétek az Úr nevét" c. ima- és énekeskönyvet, mely a magyar nyelvű görögkatolikus liturgiafejlődés fontos kiadványa. 1939-től ügyvezető elnöke a Szent Miklós Magyarországi Uniós Szövetség, melynek célja a keresztény egyházak egységének előmozdítása volt. A Szent István Akadémia tagja, a Szent Pál Társulat és a Szent László Társulat alelnöke volt. A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend lovagja és a rend szentföldi missziójáénak magyarországi igazgatója. A Miskolci Tankerület Közoktatási Tanácsának elnöke (1939), a Magyar-Bolgár Társaság miskolci tagozatának elnöke. Szántay-Szémán István tudományos és szervező tevékenységét nemzetközi elismertség övezte. Miklósy István hajdúdorogi püspök halála után (1937) ő volt a Szentszék első számú jelöltje a Hajdúdorogi egyházmegye élére. Mivel azonban nős áldozópap volt, kinevezésére nem kerülhetett sor.
Kitüntetései:
-    1920-ban tb. kanonok
-    1927-től pápai prelátus
-    1939-ben benedikált archipresbiter
-    tábori lelkészi szolgálatáért kardokkal díszített magyar és bolgár háborús emlékérem és a hadiékítményes bajor háborús emlékérem tulajdonosa