Rövid leírás
A bukaresti (1897–1902), az amszterdami konzervatórium tanára (1903–1908). Berlinben (1908–1926), Baden-Badenben (1926–1934), ezután Londonban, Amszterdamban, majd Luzernben élt (1943–1944). A berlini Zeneakadémia r. tanára (1921–1934), hegedűkurzusokat tartott a Curtis Institute-ban (Philadelphia, 1924–1928), Berlinben (1928-tól), Baden-Badenben (1929-től). A II. világháború idején, Budapesten, Weiner Leóval J. S. Bach hegedűversenyeinek kiadását készítette elő.
A 20. század egyik legjelentősebb hegedűművésze. Szólistaként Bécsben mutatkozott be (1895). Bukaresti éveiben a román királyné vonósnégyesének első hegedűse. Gyakran lépett fel Hugo Beckerrel és Arthur Schnabellel (utóbb Carl Friedberggel) alkotott triójával. Utolsó budapesti hangversenyét 1943. márc. 17-én tartotta. Zenepedagógiai célra közreadta Conradin Kreutzer és Niccolo Paganini etűdjeit, valamint Mozart hegedű-zongora szonátáit (Arthur Schnabellel). Die Kunst des Violinspiels c. munkája a hegedűjáték technikája, az előadói lélektan és a művészi megformálás problémáinak első alapvető összefoglalása.