Rövid leírás
Pásztory Árkád a Máriapócson töltött szerzetesi 10 éve alatt tett szert népszerűségre és ismertségre az emberek körében. 1899-ben saját rendje, a baziliták vizsgálatot indítottak ellene, bizottság elé citálták, ahol vallatóra fogták vagyonával, csodatételeivel és életvitelével kapcsolatosan. Valójában a vagyonát szerették volna megszerezni, de mivel Pásztory ennek átadását megtagadta, a Szent Bazil Rend kizárta soraiból.
A kitaszított szerzetes ekkor túrvékonyai birtokára vonult vissza, de továbbra is aktív szerepet játszott mind a helyi közösség, mind pedig az egyház életében. Mindenekelőtt saját egyházjogi státusát igyekezett tisztázni, ezért a Vatikánhoz fordult védelemért, akiktől különböző egyházi címeket és rangokat is kapott. A Szentszéknek köszönhetően szilárd és támadhatatlan státust kapott papként és emberként egyaránt.
Az egyik legelfogadottabb álláspont szerint Pásztorynak 2.000 hold földje, 300 hold erdője és szőlője volt. Élénk üzleti élet jellemezte tevékenységét. A közelebbi és távolabbi népesség körében egyaránt tisztelet, megbecsülés és bizalom övezte a szerzetes papot. Saját és a közösség vagyonából birtokán templomot és kápolnát is építtetett.
1913-ban volt szerzetesrendje újabb vagyonjogi pert indított ellene, majd 1915-ben kémkedéssel is megvádolták, alaptalanul. Többen próbáltak segíteni neki, még Tisza István is figyelemmel kísérte az ügy alakulását. 1916 februárjában, még a vizsgálat befejezése előtt elhunyt. A szerzetest, akinek a püspökség oly sokat köszönhetett, az egyház saját halottjának nyilvánították, és ünnepélyes külsőségek között temették el a „kegyes atyát”.