Rövid leírás
Műveltségéből, empatizmusából, kiváló tárgyi tudásából, kristálytiszta okfejtéseiből és erkölcsi tartásából fakadóan saját korának, illetve az Osztrák-Magyar Monarchiának kiváló képviselőjévé vált.
1864. június 22-én született Baracskán. Édesapja vitéz leveldi Kozma Ferenc lótenyésztő, 48-as honvédtiszt (sírja a nemzeti sírkert része).
1893-ban csatlakozott családjával együtt az Unitárius Egyházhoz, és annak legaktívabb, legelkötelezettebb tagjai közé tartozott. 1901-től a budapesti Dávid Ferenc Egylet alelnöke, 1902 és 1909 között a kéthavonta megjelenő Nők Világa folyóirat fő munkatársa és szerkesztője, számos újságcikk és felolvasás szerzője. Elkötelezte magát a női emancipációért folytatott harcban anélkül, hogy szélsőséges feministává vált volna. Bonyhádi Perczel Ferenc hűséges hitveseként négy leánygyermekük született.
Írásait két vaskos kötetben jelentette meg 1908-ban és 1915-ben. Az utóbbi kiadvány bevételeit az első világháborúban megvakult katonák megsegítésére ajánlotta fel. A háborús idők alatt mind kevesebbet írt, inkább a kiszolgáltatott embertársai védelmében tevékenykedett. Pl. prostitúcióra kényszerített lányok megmentésén munkálkodott, vagy meleg térvédőket varrt a fronton harcoló katonáknak. Női imakönyvet terjesztett „Szívemet hozzád emelem” címmel, melyet összeállítója, dr. Boros György püspök neki ajánlott. Trianon után, 1922-ben megszervezte a budapesti Unitárius Nőközösséget és Kis Bibliát állított össze kisiskolások számára. Élete végéig másokért dolgozott, 1925-ben tüdőgyulladásban hunyt el.