Rövid leírás
Tanulni szülőhelyén kezdett. Azután Sárospatakra ment, ahol tanulmányainak bevégzése után köztanító, majd segédtanár volt. 1835-ben külföldre indult és félévet a bécsi teológiai fakultáson, felet a berlini egyetemen töltött. Hazájába visszatérte után 1838 elején felsőnyárádi lelkész, 1839 őszén pedig máramarosszigeti teológiai tanár lett. Innét 1841-ben a sárospataki akadémiához hívták meg, ahol hat évig politikát, négyig bölcseletet adott elő. 1851-ben a bécsi protestáns fakultás tanárának neveztetett ki és részt vett a magyar protestáns egyház szervezése ügyében és 1855. május-júniusban Bécsben tartott értekezleteken. Még ez évben visszatért Sárospatakra a dogmatika tanszékére, melyen 1867. január 26-án bekövetkezett haláláig működött. 1862. szeptember 23-án a bécsi fakultás teológiai doktori címmel tüntette ki.
Cikkei az Athenaeumban (1838-1841), a Sárospataki Füzetekben (melynek egyik alapítója volt, 1857. A protestantismus elve, közigazgatási előadás a sárospataki ref. főiskoláról, 1863. Tájékozás a feltámadás tárgyában felmerült vitatkozások terén).