Rövid leírás
Fejes Sámuel lelkész és Nemes Mária fiaként született 1838. január 22-én a Zemplén megyei Legenyén. Tanulmányait Ladmócon kezdte, hová édesapja időközben átköltözött, majd 1847 szeptemberében Sárospatakon folytatta, ahol a grammatikai osztályba vették fel. Patakon végezte a gimnáziumi, filozófiai és teológiai tanfolyamokat. Tanára Erdélyi János volt, aki felkeltette érdeklődését a költészet iránt.
1857-ben tanulmányait félbeszakítva Fehérgyarmatra ment a nagyobb fiúiskola tanítójául, ahol két évet töltött. Innen Pestre ment, ahol befejezte teológiai tanulmányait a Protestáns Teológiai Akadémián, majd irodalmat hallgatott. Elkezdte elsajátítani az angol nyelvet, együtt tanulva Győry Vilmossal és Thaly Kálmánnal, akik ekkor szintén a református teológiai intézetnek voltak növendékei.
1859 őszén betegeskedése miatt hazament atyjához, ahol klasszikai irodalmi és bölcseleti tanulmányokkal foglalkozott. Erdélyi Jánossal folytonos levelezésben állt, aki haladását figyelemmel kísérte és tanácsaival buzdította; az ő ajánlatára választották meg Csurgóra tanárnak. Azonban időközben kedvezőbb tanári állás kínálkozott számára Hódmezővásárhelyen, ahova a Debrecenbe költözött Imre Sándor helyére választották meg, szintén Erdélyi ajánlatára. 1860 áprilisában foglalta el új hivatalát és a gimnázium VIII. osztályában a latin és magyar irodalmat és bölcseletet tanította.
Itt nősült meg először 1860-ban, és így külföldi útjáról le kellett tennie. A sátoraljaújhelyi lelkészi állomás megüresedett és őt választották meg lelkésznek és miután letette a papi vizsgát Debrecenben, a lelkészi állást elfoglalta. A sárospataki kollégium 1882 őszén gondnokának választotta. 1888-ban a Tiszáninneni református egyház kerület tanácsbírája lett. Ezt követően 1895 márciusában a felsőzempléni egyházmegye esperese lett, mely tisztséget 1898 nyaráig töltötte be. 1904-ben újra tanácsbíró lett. 1910 őszén pedig a Tiszáninneni református egyházkerület püspöke lett.