Rövid leírás
A Pesti Izraelita Hitközség Kórháza segédorvosa, alorvosa (1927–1929), belgyógyász szakorvosa (1929–1943), az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) pestújhelyi tbc-kórházának munkaszolgálatos orvosa (1943. szept. 1.–1944. okt. 19.). Az ország német megszállása után a buchenwaldi koncentrációs táborba deportálták (1944. okt.). Hazatérése után, a Budapesti Gépgyárak vállalati pénztárának felülvizsgáló orvosa 1945–1948), egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. a BOTE I. sz. Belgyógyászati Klinika tanársegéde (1946–1951) és magántanára (1947–1951). A BOTE I. sz. Belgyógyászati Klinika adjunktusa (1951–1956) egyetemi tanára (a docensi kinevezés mellőzésével, 1956–1958). A SZOTE II. sz. Belgyógyászati Klinika (1958–1959), az I. sz. Belgyógyászati Klinika tanszékvezető egy. tanára és a Klinika igazgatója (1959–1972).
Kísérleti és klinikai neuroendokrinológiával, elsősorban a belső elválasztású mirigyek normális és kóros működésével, az agyalapi mirigy funkciózavarainak vizsgálatával foglalkozott. Elsőként írta le a B1-vitamin hatását az agyalapi mirigy elülső lebenyére, nemzetközileg is jelentős új eljárásokat dolgozott ki egyes hormonzavarok előidézte betegségek, valamint a cukorbetegség és a női klimax kezelésére.
(A kép forrása: SZTE Egyetemi Könyvtár Egyetemi gyűjtemény)