Rövid leírás
1934-től a Szolnoki MÁV, 1945-től a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club), 1947-től a Budapesti Előre, majd 1947-től a Szolnoki MTE, illetve a Szolnoki Dózsa sportolója volt. Úszásban és Vízilabdázásban egyaránt versenyzett, de nemzetközi szintű eredményeket vízilabdázásban ért el. 1952-ben két alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Az 1952. évi nyári olimpián tagja volt az olimpiai bajnoki címet nyert magyar csapatnak. Szolnokon összesen 212 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 339 gólt dobott. Az aktív sportolástól 1964-ben vonult vissza.
1956-ban a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) úszó és vízilabda-szakedzői oklevelet szerzett. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt állása megszűnt a rendőrségnél. 1962-től a Szolnoki Dózsa edzője lett. 1962-től haláláig a szolnoki Damjanich Uszoda igazgatója is volt.