Nemzeti Sírhelyek

 

Tanulmányai befejezése után Pesten telepedett le (1798), ahol első munkája a pesti Deák téri evangélikus templom építésének befejezése volt (1799–1808). Részt vett a pécsi székesegyház helyreállításában (1805), majd ő vezette a pesti német színház építését (1808–1812). A pesti Szépítő Bizottság vezető tagjaként jelentős szerepet játszott a pesti építkezések irányításában: számos híres pesti polgárházat és bérpalotát tervezett (1810–1830 között). Közülük is talán a legismertebb a pesti Horváth-ház (Hatvani utca–Szép utca sarok [ma: Kossuth Lajos utca 3.], 1816–1817) amely eredetileg vendégfogadó volt, később azonban igen jelentős szerepet játszott a magyar irodalom- és kultúrtörténetben. Itt lakott – többek között – Kultsár István és Virág Benedek, majd Kossuth Lajos, Vörösmarty Mihály és Garay János – itt működött a Landerer és Heckenast nyomda és kiadó: itt nyomtatták ki 1848. márc. 15-én a szabad magyar sajtó első kiadványait (Szabadsajtó udvar). További munkái közül kiemelkedik az Almásy- (később Zichy-palota, Szép utca 6.), a Festetics-palota (Zrínyi utca 10.), a pesti Vigadó és a Ludoviceum. Fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete (1837–1846), az európai klasszicizmus remeke. Homlokzatán a vízszintes és függőleges elemek egyensúlya, a világosan áttekinthető belső terek ünnepélyes monumentalitása az épülettípus eszméjének szép kifejezése. Vidéken ő tervezte a szekszárdi megyeházat és József nádor alcsúti, ill. Festetics Antal dégi kastélyát.

 

 

(A kép forrása: Wikipédia)