Rövid leírás
1911-ben született Tabon. 1934-ben tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett földrajzból, geológiából és filozófiából. 1939 és 1949 között munkácsi és kaposvári középiskolákban tanított. 1949-től a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum igazgatója, majd a Somogy Megyei Múzeumok igazgatóágának vezetője volt. Fordította Janus Pannonius, Horatius és Petrarca műveit is. Tudományos munkássága során nagyrészt a berki emberek életmódjáról, valamint a Dunántúl történetéről és emlékeiről írt. Verseiben a dunántúli táj és az idill élménye volt a meghatározó.
Verseskötetei: Kut (1935), Kakuk a dombon (1937), Május (1939), Családfa helyett (1941), Hold és hárs (1943), Mézöntő (1958), Virágok virága (1961). Regényeket és elbeszéléseket is írt (Vágják a berket, Kinek könnyebb?, Polgárjelöltek, Színház az „Ezüst Kancsó”-ban). Tanulmányai Képek és versek útjain (1961) címmel jelentek meg. Mestereinek Janus Pannoniust, Csokonai Vitéz Mihályt, Berzsenyi Dánielt és Rippl-Rónai Józsefet tartotta. 1941-ben Baumgarten-díjat, 1960-ban és 1975-ben József Attila-díjat, 1985-ben pedig Déry Tibor-díjat kapott. 1957-től a Magyar P.E.N. Club, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja, 1985-től pedig a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke. 1971-ben Tab, 1973-ban pedig Kaposvár díszpolgárává választották.