Rövid leírás
A huszti születésű Teleki József gróf korának híres főispánja, műgyűjtője és felvilágosult írója volt. Az első hazai református országos zsinat (1791) elnöke, aki 1795-től a Szent Korona őreként is tevékenykedett. Korának egyik legműveltebb főura volt, akinek fennmaradt könyvtára felbecsülhetetlen értéket képvisel.
A magyar történelemben meghatározó szerepet játszó Teleki család sarja: apja gróf széki Teleki László (1710–1778) kormányfőtanácsos, édesanyja Ráday Eszter (1716–1764), II. Rákóczi Ferenc kancellárjának, Ráday Pálnak a leánya, nagybátyja a könyvtáralapító Teleki Sámuel erdélyi kancellár volt.
1762-ben Nagyszebenben elvette királyfalvi Róth Johannát (1741–1814), ugyanebben az évben került felesége révén a sziráki kastély Teleki József gróf tulajdonába, az 1748-ra befejezett Nógrád vármegyei kastélyt királyfalvi Róth Tamás és felesége Wattay Borbála emelték. Teleki József és Róth Johanna házasságából négy gyermek született: Teleki László (1764–1821), akiben a Magyar Tudományos Akadémia létrehozásának egyik első kezdeményezőjét tisztelhetjük, továbbá Teleki István, Teleki Janka és Teleki József.
Teleki Józsefnek a késő-barokk évtizedek legnagyobb magyar tudósa, az erdélyi Bod Péter volt a nevelője, majd Bázelben és Leydenben végezte egyetemi tanulmányait, melyek során Rousseau-t is felkereste. Elutasította Voltaire-t, mint vallásellenes gondolkodót, de nagy drámaírónak tartotta, Telekinek az eszménye a vallás és az élet számos más területén is megnyilvánuló türelem volt. Több nyelven beszélt, a magyaron és románon kívül latinul, németül és franciául.
1772-ben a marosvásárhelyi református kollégium főgondnoka lett, 1781-ben Marosvásárhelyen a királyi Tábla ülnökévé nevezték ki. 1782-ben Békés vármegye főispánja, és év végén Ugocsa vármegye főispánja lett. Az 1790–91-es országgyűlésbe is beválasztották képviselőként, kezdetben az országgyűlésben még a Habsburg-ellenes táborhoz tartozott. A francia forradalom után viszont az udvarhoz lett hű, konzervatív protestáns szellemiség jellemezte, a protestánsok egyik fő embereként védelmezte a vallást és az egyházat. Megvette és kiegészítette Cornides Dániel könyvtárát és értékes állattárát, matematikai és fizikai szertárat gyűjtött, alkalmi költeményeket írt. Külföldi útjáról szóló részletes kéziratos naplója értékes művelődéstörténeti forrás.