Rövid leírás
1930-ban született Leningrádban, zsidó családba. Kezdetben színész szeretett volna lenni, azonban végül a fizika mellett döntött. 1947 és 1952 között végezte el a leningrádi egyetem fizika szakát. 1952 és 1954 között egy felnőtteknek szóló esti iskola fizika tanára volt, majd az Ioffe Intézetben dolgozott. Az 1950-es években részt vett Lev Landau heti szemináriumain Moszkvában, ahol megismerkedett Isaak Pomeranchuk-kal, akivel később többször együttműködött. Az 1970-es években az általa vezetett, kvantumtér-elméletről és elemi részecske fizikáról szóló szeminárium híressé vált szabad vitáiról, eszmecseréiről. 1980-tól a Landau Elméleti Fizikai Intézet professzora lett Moszkvában. 1981 és 1997 között Magyarországon élt. Ekkoriban az MTA Központi Fizikai Kutatóintézete Részecske- és Magfizikai Kutató Intézete Elméleti Fizikai Főosztályának tudományos tanácsadója volt. Központi szerepe volt a magyar elméleti részecskefizika fejlődésében, hírnevének öregbítésében és a fiatal kutatók mentorálásában.
Az 1990-es évek végén a bonni egyetem Nukleáris Fizika Intézetében volt vendégprofesszor. Nevéhez fűződik többek között a neutrínó-oszcilláció elméletének első megfogalmazása, a Gribov-vákuumpólus (a pomeron), a Gribov-féle faktorizációs összefüggés és a Gribov-látóhatár Már Stephen Hawking előtt megjósolta a fekete lyukak sugárzását. 1971-ben az Amerikai Tudományos Akadémia tagjává választották, majd 1972-ben az Orosz Tudományos Akadémia levelező tagja lett. 1991-ben megkapta a Sakurai díjat és a Humboldt díjat. Elsőként kapta meg a Szovjet Tudományos Akadémia által kiosztott Landau díjat. 1993-ban az MTA is külső tagjává választotta. Kéziratos hagyatékát a Wigner Fizikai Kutatóközpont gondozza.