Rövid leírás
Mosgón született 1825-ben. 1841-től a 33. számú Bakonyi gyalogezredben hadapród.
1845-ben hadnaggyá, 1848-ban pedig főhadnaggyá nevezték ki.
1848-ban részt vett a curtatonei és goitói csatákban is. Itt megsebesült, és Magyarországra küldték azon zászlóaljhoz, amely Temerin alatt harcolt. Később a nemzetőrség főparancsnoka mellé került hadsegédnek.
Sebesülése, valamint képességei miatt a hadügyminisztériumba került, őrnagy lett a gazdasági osztálynál, majd másod-parancsnok az országos ruha-bizottmánynál. Ezt követően részt vett a szőregi csatában.
A világosi fegyverletételt követően az aradi várba szállították, ahol a haditörvényszék 14 év várfogságra ítélte. 4 év börtönt követően kegyelmet kapott.
Ezt követően tollnokként, majd főbiztosként vett részt Magyarország telekkönyvi helyszínelésében 1861-ig. 1868-ig telekkönyvi igazgató volt Veszprém vármegyében, majd törvényszéki ülnökké és magyar királyi honvédőrnaggyá nevezték ki.
A veszprémi honvédegylet alelnöke és az erdélyi múzeum egyik alapító tagja is volt. 1861-ben ő közölte először a sajtóban azok neveit, akiket az aradi várban halálra vagy fogságra ítéltek.