Alkotók:
Kronavetter Péter DLA
Okleveles építészmérnök, a BME Középülettervezési Tanszék egyetemi adjunktusa és tanszékvezető-helyettese. Tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki karán kezdte, majd az ÉME-Mesteriskola XXI. ciklusában folytatta, doktori fokozatát a BME Építészmérnöki Kar, Építőművészeti Doktori Iskolájában szerezte. Erasmus ösztöndíjasként a Tampereen Teknillinen Yliopisto (Tamperei Műszaki Egyetem) építészmérnöki karán is tanult. Felsőfokon beszél angolul és németül, 2009-ben MÉSZ-MÉK Diploma- és Hauszmann-díjjal, 2020-ban Szendrői Jenő díjjal ismerték el.
Kiss Katalin Kitti
Építészmérnöki képesítését Debreceni Egyetem Műszaki Karán szerezte, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem építészmérnöki karának mesterszakos hallgatója. Kreatív alkotásai: Ablakok Alkotóhét „ABLAKZSIRÁF” (2019), Hellowood OFF MUSTRS ’20 alkotótábor (2020), OSTROM alkotótábor (2021) Tripex Confinium ERASMUS+ Zsombolya (2021).
Kamasz Klaudia
Építészmérnöki diplomáját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Karán szerezte, jelenleg mesterképzésben vesz részt. Felsőfokon beszél angolul. 2021-ben az Országos Tudományos Diákköri Konferencia építészeti szekciójának I. helyezését, 2020-ban a Tudományos Diákköri Konferencia Máltai kápolna szekciójának II. helyezését, 2017-ben pedig a PTE Kreatív Történelem Országos Tanulmányi Verseny I. helyezését érte el.
Kronavetter Zsófia DLA
Junior Príma- és Pro Progressio Diplomadíjas okleveles építészmérnök, doktori fokozatát a BME Építészmérnöki Kar, Építőművészeti Doktori Iskolájában szerezte. Erasmus ösztöndíjasként a Fernando Pessoa Egyetem Építész Tanszéken tanult 2008-ban Portugáliában. Angolul felsőfokon, németül alapfokon beszél.
Oplasznik Áron
"Építészmérnöki osztatlan képzés végzős hallgatója a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán. Felsőfokú angol és középfokú francia nyelvvizsgával rendelkezik. 2016-ban a Junior Achievement Magyarország, legjobb diákvállalkozásnak és legjobb logó designnak járó díjat nyerte el."
Részletes bírálat:
A pályamű az elmúlással járó hiányérzet megélhetőségét az itt maradó hozzátartozók szemszögéből vizsgálja. Az emlékhely megkövesedett levélnyomatai fosszíliaként rögzítik a természet folyamatos változásának, körforgásának és megújulásának egy adott fázisát. A Magyarországon őshonos falevelek az idetartozás átélésére, az itthon mélyebb megismerésére hívnak. Az elmúlás és az őszi falevelek gondolattársítása egyszerű, mindenki számára olvasható és érthető narratíva lehet. Szerethető módon utalnak erre a jó értelemben vett egyszerűségre a felülnézeti látványokban aktívan szereplő kíváncsi gyerekek, melyet a naiv grafika tovább erősít. A választott Kányádi Sándor idézet érzékeny utalás arra, hogy táj és lélek egymás kölcsönös meghatározói, a föld, ahová születünk, determinálja tudatunkat és tudattalanunkat is, a táj a kultúra fundamentuma. Az idézett szöveg betűinek befelé fordításával meghív az emlékhely terébe, a felfedezés vidékére invitálva az ide látogatót. A befogadás gesztusa határokat és gátlásokat old fel, ez szép. A terepsíkon kialakított lencse bizonyos szemszögből beleolvad a környezetébe, az ilyen mértékű visszahúzódás a sírkert kontextusában azonban kérdéses megoldás.