Herman Ottót méltán nevezik az „utolsó magyar polihisztornak”. Természettudósként, néprajzkutatóként, régészként, muzeológusként, politikusként és tudományos ismeretterjesztőként egyaránt maradandót alkotott. Kutatásai a magyarországi madárvilágtól és a pókoktól kezdve a halászat, a pásztorélet és a népi kultúra világáig számos területet felöleltek.

Munkásságát mindvégig a megismerés iránti szenvedély és a tudás közkinccsé tételének szándéka vezérelte.

A Nemzeti Sírkert részét képező síremléknél tartott megemlékezés arra is felhívta a figyelmet, hogy nemzeti örökségünk megőrzése nem csupán a múlt kiemelkedő személyiségeinek emlékét őrzi, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy életútjuk és szellemi örökségük a következő nemzedékek számára is inspirációt jelentsen.