A konferencia megnyitóján Dr. Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára arról beszélt, a hagyományos tanórai keretek mellett egyre nagyobb szerepet kapnak azok a programok, amelyek élményszerűen kapcsolják össze az oktatást a kulturális örökséggel. Az államtitkár példaként említette a Lázár Ervin Programot és a Határtalanul Programot, amelyekhez a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program is kapcsolódik. Mint fogalmazott, a NEP olyan történelmi helyszínekre viszi el a diákokat, ahol az élménypedagógiai módszerek segítségével a múlt kézzelfogható tapasztalattá válik.

Dr. Pálmai Gergely, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkára kiemelte: a program a szakképzésben tanuló fiatalok számára is kiváló lehetőséget teremt arra, hogy közvetlenül találkozzanak történelmünk legfontosabb helyszíneivel. Tájékoztatása szerint a 2025–2026-os tanévben már csaknem tizenkétezer szakképzésben tanuló diák vett részt múzeumpedagógiai foglalkozásokon. Hangsúlyozta, az ilyen tapasztalatok hozzájárulnak a fiatalok kulturális kötődésének erősítéséhez azáltal, hogy megismerkednek a szellemi, kulturális és épített örökségeinkkel.

Dr. Oberfrank Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi igazgatója köszöntőjében felidézte, hogy a kétszáz éves jubileumát ünneplő intézmény számára fontos egyműködő partner a Nemzeti Örökség Intézete. Mint mondta, a NEP jól illeszkedik az Akadémia tudományos és közművelődési törekvéseihez, mivel összekapcsolja az iskolai történelmi ismereteket a nemzeti és történelmi emlékhelyek bemutatásával, valamint a közösségi élményszerzés lehetőségével.

Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti és történelmi emlékhelyek, emlékpontok látogatása túlmutat az ismeretátadáson: a fiatalok számára lehetőséget teremt arra is, hogy személyes kapcsolatot alakítsanak ki történelmi múltunkkal és erősödjön bennük a közösségi hovatartozás élménye. Legfontosabb célkitűzése tehát a nemzeti identitás erősítése.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója úgy fogalmazott: a fiatalok kezébe nemcsak iránytűt, hanem „pajzsot” is kell adni, vagyis olyan tudást és értékrendet, amely segíti őket identitásuk megőrzésében. Hozzátette: a program a jövőben kísérleti jelleggel a határon túli magyar közösségekben is megjelenhet, Erdély és Felvidék mellett Délvidéken is előkészítés alatt állnak az első pilot kezdeményezések.

A Nemzeti Örökség Intézete konferenciájának célja, hogy bemutassa azokat az identitáserősítő, értékalapú emlékezetpedagógiai és oktatási gyakorlatokat, amelyek kézzelfogható módon támogatják a fiatal generációk történelmi tudatának elmélyítését és közösségi felelősségvállalásának erősítését.

A Nemzeti Emlékezetpedagógiai Program az elmúlt években olyan országos szakmai hálózattá fejlődött, amely szoros együttműködést alakított ki az emlékhelyek és a köznevelési, illetve szakképzési intézmények között. A konferencia kerekasztal beszélgetései teret adtak a jó gyakorlatok bemutatásának, a módszertani tapasztalatcserének, valamint a jövőbeni fejlesztési irányok közös kijelölésének.

A rendezvény egyben megerősíti azt a törekvést, hogy a nemzeti emlékhelyek a 21. századi oktatás szerves, élményszerű és értékközpontú tanulási tereivé váljanak.