A magyar nép számára sorsfordító, a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom seregei között 1526. augusztus 29-én lezajlott csata emléknapjának ceremoniális programjai délelőtt kezdődtek a város főterén, a Széchenyi téren, ahol Somos Csaba vezényletével a Nemzeti Énekkar kóristái léptek fel. Az állami megemlékezésen Magyar Péter miniszterelnök mondott beszédet több mint kétezer érdeklődő - köztük miniszterek, államtitkárok, országgyűlési képviselők, polgármesterek - előtt, egyebek mellett azt emelve ki, hogy a magyar történelem nem a veszteségek, hanem a talpra állások története.

Mohács legfontosabb üzenete, hogy 1526-ban ugyan elvesztettünk egy sorsdöntő csatát, de Magyarország nem tűnt el, hiszen "itt vagyunk 500 évvel később ugyanazon a földön, ugyanannak az országnak a polgáraiként, ugyanazon a nyelven emlékezve" - hangoztatta, nyomatékosítva: a nemzet erejét nem az mutatja meg, hogy soha nem bukik el, hanem az, hogy a legnagyobb veszteséget követően is képes felállni és megmaradni. Mohács, Muhi, Világos, Trianon és 1956 egyaránt azt üzeni, hogy a nemzetben a vereségek után volt elég erő a megmaradáshoz - mondta Magyar Péter.

A miniszterelnöki beszédet követően ünnepi misét mutattak be a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjai a főtéren Székely János szombathelyi megyés püspök vezetésével, Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek szentbeszédével. A kegyeleti emlékezés részeként később a liturgia keretében helyezték el a tömegsírokból feltárt szórvány aprócsont-maradványokat tartalmazó urnát a főtéren álló Fogadalmi templom Szent István-oltáránál, majd a miniszterelnök és a mohácsi önkormányzat vezetői - a város polgármestere és alpolgármesterei - megkoszorúzták II. Lajosnak a főtéren álló szobrát.

Délután az egykori csatatér közelében, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen zártkörű állami és katonai megemlékezést és tiszteletadást tartottak a miniszterelnök, több miniszter, országgyűlési képviselők, intézményvezetők és további több tucat meghívott, valamint honvédek, hagyományőrzők részvételével.

A ceremónia kezdetén Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter a beszédében azt emelte ki, hogy Mohács nemcsak a veszteség, a nemzeti megrendülés és a széthullás jelképe, hanem a bátorságé, az önfeláldozásé és a helytállásé is. Mohács a katonák számára nem pusztán történelmi emlék, hanem a kötelességről szól, ugyanis vannak pillanatok, amikor "nem azt kell kérdeznünk, hogy mekkora a veszély, hanem azt, hogy készen állunk-e szembenézni vele" - fogalmazott.

Ezt követően az emlékhelyen újonnan megépített emlékkápolna megáldását és a gyászszertartást Berta Tibor tábori püspök végezte el. Utóbbi részeként a mohácsi csata tömegsírjaiból korábban feltárt, azonosított és csoportosított, tíz koporsóban érkező csontereklyék kapták meg a végtisztességet.

A II. Lajos király rekonstruált zászlóival borított koporsók nevesítetlen, de el nem feledett hősök maradványait őrzik, azokat a kápolna altemplomába helyezték végső nyugalomra.

Az esemény zárásaként a miniszterelnök, a honvédelmi miniszter, országgyűlési képviselők és több intézményvezető helyezett el koszorúkat az emlékhelyen feltárt tömegsíroknál.

Az emlékhétvége keretében egész napos családi programokat is tartottak, illetve tartanak szombaton és vasárnap. A Mohácstól néhány kilométerre fekvő Sátorhelytől nyugatra, a feltételezett korabeli csatatér szomszédságában már reggeltől családi programok várták az érdeklődőket.

Szombat délután öt órától itt zajlott a hétvége leglátványosabb eseménye: a mohácsi csatát mintegy száz lovas és háromszáz gyalogos hagyományőrző részvételével elevenítették fel.

Az emléknap zárásaként este fél kilenctől a "Mindig itt leszünk... Mohács 500" című - Szomor György és Homonnay Zsolt által írt, illetve rendezett - nagyszabású rockmusicalt tekinthetik meg az érdeklődők a Széchenyi téren a Budapesti Operettszínház művészeinek előadásában.