Nemzeti Sírhely

Jogi tanulmányainak befejezése után birói gyakorlati és köz- és váltóügyvédi vizsgát tett. 1856. a birósági hátralékok feldolgozására Tenkére (Bihar) küldötték, hol mint fogalmazó díjnok 1858-ig, majd mint birósági segéd Nagy-Kanizsán és Nagyváradon 1860-ig működött. Még ugyanazon évben államügyészi helyettes lett Nagyváradon; a következő évben ugyanezen minőségben szolgálattételre beosztották a fennállott tiszántúli kerületi itélőtáblához, majd Bihar vármegyében (Nagy-Szalonta) lett főszolgabiró (1862-65) és főjegyző (1865-66) s később III-ad oszt. alispán (1865-1867). 1867. u. o. a fenyítő törvényszék helyettes elnöke lett, mely állásában egész 1871-ig működött; 1872-80. előbb a nagyváradi, majd a budapesti kir. törvényszéknél volt mint királyi ügyész alkalmazva. 1881. a kir. tábla rendes, 1887. a kir. Kuria kisegítő, 1888. számfeletti s még ugyanezen év folyamán rendes birájává nevezték ki. 1891 jan. a királyi tábla decentralizációja alkalmával a szegedi kir. itélőtábla elnökévé s 1894. nov. a kir. Kuria tanácselnökévé nevezték ki.