Nemzeti Sírhely


Köhler István, id. és ifj.

Rövid leírás

Köhler István, id. és ifj.

Id. Köhler István, mint korábbi igazgató, 1901-ben átvette és önálló céggé alakította a Geittner és Rausch tűzoltószer-gyárat. A Budapesti Önkéntes Tűzoltótestület szivattyúmestere volt éveken át, számos önkéntes tűzoltóság tiszteletbeli parancsnokának választotta. Mint szakíró is jeleskedett, és amíg módjában állt bőkezű szponzora volt a tűzoltó ügynek. Hazánkban az első robbanómotorral hajtott fecskendőt, amely még lóvontatású volt, a Köhler tűzoltószer gyár készítette 1901-ben Kassa részére. Viszonylag hamar átállt a gyár a gépjárműfecskendők gyártására, melyet a világon először 1903-ban a budapesti fővárosi önkéntesek használtak. 

A századforduló éveire felvirágzott kőbányai Köhler gépgyár már a monarchia egész területére szállított. Gyártmányai a külföldi és hazai kiállításokon egyaránt megálltak a helyüket, számos első díjat szereztek a gyárnak. Első ízben, 1904-ben a Budapesten megrendezésre kerülő III. Nemzetközi Tűzvédelmi Kongresszus alkalmából rendezett tűzoltás-történeti kiállításon mutatkoztak be.  A kiállítás bebizonyította a magyar tűzoltószer-ipar versenyképességét a világban. 

Köhler fia, az ifjabbik Köhler István gépészmérnöknek tanult és 1914-től már atyja támogatásával ő vezette a céget. Az I. világháború átvészelése után sikerült üzemét korabeli viszonylatban modern gépekkel ellátnia. Gyártmányai jó minősége révén, valamint a forgalmazott mennyiség alapján is kategóriájában hazánkban az első helyre került a gyár. Készítettek vizes lajtokat, tűzoltószerkocsikat, tűzoltólétrákat, és mentőkocsikat is. Legismertebb terméke mégis a Köhler gyártmányú benzinmotoros fecskendő lett. 1949-ben az államosítás után a gyár a Kőbányai Szerszámgépgyár tulajdonába került.  Ifj. Köhler István ettől kezdve gépészmérnökként különböző gyáraknál dolgozott. Ebben az időszakban feltalálóként szerzett érdemeket. Magyarország első 16 méter magas és 3 méter széles tűzoltó mászótornyának megtervezése és kivitelezése is az ő nevét dicséri. Az aranydiplomás gépészmérnököt 1972. szeptember 22-én érte a halál. A Fiumei úti Sírkertben található családi sírboltjuk ily módon a magyar ipartörténet egyik megbecsült emléke.

Emlékezet

-

Irodalom

-