Nemzeti Sírhely

Lőcsei (eredetileg Lerner) Pál (Békéscsaba, 1922. január 21.) 1944-ben megszökött a békéscsabai gyűjtőtáborból, ahova a környék deportálandó zsidó lakosságát hurcolták. Budapesten részt vett a fegyveres ellenállásban. A második világháború után újságíróként dolgozott, 1947-től a Magyar Kommunista Párt lapjánál, a Szabad Népnél volt szerkesztő, rovatvezető. 1953-tól Nagy Imre politikáját támogatta, ezért 1954 novemberében távoznia kellett, és beiratkozott a Lenin Intézet ideológiai tanfolyamára. 1956. október 23. után a sajtóban támogatta a forradalmi követeléseket, november 4. után a forradalom történetének dokumentumait gyűjtötte. A politikai nyomozó szervek iratai szerint a forradalom eseményeinek egyik előkészítője és szervezője volt, a forradalom leverése után az új kormányzat ellen lázított. 1957. január 20-án letartóztatták, és 1958. május 14-én első fokon jogerősen a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt nyolcévi börtönbüntetésre ítélték. Cselekménye az úgynevezett első semmisségi törvény (1989. évi XXXVI. tv.) hatálya alá tartozik. 1962. július 1-jén kedvezménnyel szabadult, ezt követően tisztviselői, 1965-től pedig a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatóintézeténél kutatói állást kapott. 1988-ban alapító tagja volt a Történelmi Igazságtétel Bizottságának (TIB). 2007. május 16-án halt meg Budapesten.