Nemzeti Sírhely

Miskolcon kezdte iskoláit, és fiatal kora ellenére majdnem beállt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc katonái közé. A szabadságharc leverése után a bécsi politechnikumban mérnöknek tanult, de ezt családi okok miatt nem tudta befejezni. Bécstől is meg kellett válnia, hiszen nem jelent meg a kötelező sorozáson, ezért büntetésből 13 évre besorozták katonának, ahonnan csak nagy szerencsével tudott hamarabb leszerelni.

Nem volt diplomája, de önszorgalmának köszönhetően korának egyik jelentős természettudósa és a kiegyezés utáni magyar politikai élet fontos közszereplőjévé vált. Újságíróként és országgyűlési képviselőként a polgári haladás útján járt és Kossuth Lajos eszmei világát követte. Az autodidakta tudós gyűjtőmunkái mellett rengeteget tanult és eredményeit rendszeresen közzétette. Talán legnépszerűbb műve A madarak hasznáról és káráról című könyv, amely rövid idő alatt több kiadást is megért, további jelentős művei A magyar halászat könyve I–II. és a Magyarország pókfaunája I–III. kötetek.

Nevéhez fűződik a magyar őskőkorszak-kutatás és a magyar tudományos barlangkutatás megindítása, mivel a Miskolcon talált szakócák alapján ő állította elsőként, hogy éltek ősemberek Magyarország területén. Termékeny természetrajzi írói munkássága mellett mint tudományszervező is jeleskedett, hiszen 1877-ben alapította és tíz évig szerkesztette a Természettudományi Füzeteket, továbbá 1893-ban alapította és haláláig szerkesztette a ma is megjelenő Aquila madártani folyóiratot. Közzétett tanulmányai közül több mind a mai napig forrásként is használható. A Magyar Ornitológiai Központ alapító igazgatója, a Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja, majd később elnöke. 1879 és 1886 között az Országgyűlés munkájában függetlenségi párti képviselőként vett részt. A természettudomány érdekében végzett munkássága elismerésre méltó, politikusi tevékenysége jelentős és mindezek mellett az igényes ismeretterjesztés egyik magyarországi megteremtője volt.

A Herman-bibliográfia hatalmas számot, 1140 tételt tartalmaz. Önálló kötetei és részközleményként megjelent munkái mellett jelentős levelezést is folytatott. Az alább felsorolt művei közül ezért csak a jelentősebbek vannak felsorolva:
-    Falco subbuteo Linné (A kabasólyomról szóló első írása). Erdélyi Múzeum-Egyesület évkönyvei. III. (1864–1865)
-    Erdély bőr- és egyenesröptűi. Kolozsvár, 1871
-    Reliquia Petényiana (1879)
-    Magyarország pók-faunája I–III. 1876–1879
-    Védjük az állatokat. Budapest, 1882
-    Az állatok védelme : a budapesti állatvédő egyesület II. kiadványa. Budapest, 1883
-    Természetrajzi füzetek (szaklap indítója, szerkeszti 1877–1886)
-    Ősi nyomok a magyar népies halászatban. Budapest, 1885
-    Kossuth és Erdély ügye. Budapest, 1886 Online
-    A magyar halászat könyve. I–II. Budapest, 1887, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat
-    A halgazdaság rövid foglalatja. Budapest, 1888, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat
-    Petényi János Salamon a magyar tudományos madártan megalapítója. Budapest, 1891
-    A miskolci paleolith lelet. Budapest, 1893
-    Az északi madárhegyek tájáról. Budapest, 1893, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat
-    Aquila (madártani lap indítója, 1893-tól haláláig szerkesztette. Ma is megjelenő lap)
-    Herman Ottó: Úti rajzok és természeti képek; François de Tott alapján, sajtó alá rend. Révy Ferenc; Méhner Ny., Bp., 1894 (A Mária Dorothea-Egylet könyvtára)
-    A madárvonulás elemei Magyarországban 1891-ig. Budapest, 1895
-    Az ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet. Budapest, 1898 
-    A magyar ősfoglalkozások köréből. Budapest, 1899
-    A madarak hasznáról és káráról. Budapest, 1901, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat
-    A magyar nép arca és jelleme (MEK). A documents.pageflip-flap.com-on. Budapest, 1902, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat
-    A madarak és fák napja Magyarországon. Budapest, 1906
-    Az 1902. évi nemzetközi madárvédelmi egyezmény és Magyarország. Budapest, 1907
-    A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. Budapest, 1909
-    A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest, 1914, Természettudományi Könyvkiadó Vállalat
-    Arany, Tompa, Petőfi, és a népköltés madárvilága. Budapest, 1892–1914
-    Természeti képek. Budapest, 1959
-    A zsidókérdésről. A pszichiátria és a zsidóüldözés; Szenci Molnár Társaság, Bp., 2000 (A Herman Ottó Társaság nemzetpolitikai sorozata)
-    Erdők, rétek, nádasok. Válogatás Herman Ottó műveiből; vál., átdolg., szerk. Szepesi Attila; 2. bőv. kiad.; Palatinus, Bp., 2001