Nemzeti Sírhely

A Színművészeti Akadémia elvégzését követően a Nemzeti Színház ösztöndíjasa, majd rendes tagja volt. 1942-től a Fővárosi Operettszínházban, 1944-től a Madách Színházban, később ismét a Nemzeti Színházban játszott. 1936-tól szerepelt filmekben, többek között a Szegény gazdagokban, a Gyávaságban, a Sziámi macskában és az Egy éjszaka Erdélyben című produkciókban. A második világháború idején sebesült katonák kívánsághangversenyein lépett fel és kórházakat látogatott meg. 1945 márciusában el kellett hagynia az országot, mivel már keresték ekkor őt. Az ellene felhozott legfőbb vád szerint a német megszállás után a rádióban és hangversenyeken a háború folytatására buzdított, járta a frontokat és a hadikórházakat. A Népbíróság 1948. február 7-én jogerősen 3 év börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítélte népellenes bűntett és háborús uszítás vádjával.

Az országból való távozását követően Ausztriában, majd Olaszországban élt. 1948-ban Buenos Airesbe költözött, ahol 1951-ben megalapította az Argentínai Magyar Nemzeti Színházat. 1962-ben az USA-ba költözött. Külföldi tartózkodása során a világ magyar településeit látogatta önálló műsoraival, kapcsolatot ápolt Wass Alberttel is. 1993-ban az emigrációban kifejtett munkájáért Magyar Köztársaság Középkeresztje kitüntetést kapott. 1994-ben a Legfelsőbb Bíróság minden vád alól felmentette.