Bonyhád
Perczel Mór honvéd vezérőrnagy 1811-ben ebben az épületben született, majd itt töltötte élete utolsó évtizedeit is. Az emlékezet szerint a gyermek Perczel Mór a hatalmas kertben háborúsdit játszott Miklós öccsével, s ehhez jobbágyaik gyermekei szolgáltatták a hadsereget.
A kúria Genthon István tervei szerint, 1780 körül épült. 1820 körül átépítették. Udvarán egy korábbi és kisebb kúria is áll.
Perczel Mór honvéd vezérőrnagy 1811-ben ebben az épületben született, majd itt töltötte élete utolsó évtizedeit is. Az emlékezet szerint a gyermek Perczel Mór a hatalmas kertben háborúsdit játszott Miklós öccsével, s ehhez jobbágyaik gyermekei szolgáltatták a hadsereget.
Perczel Mór (1811-1899) reformpolitikus, a védegyleti mozgalom kezdeményezője, 1848-ban a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetője, képviselő, 1848. szeptember 16-tól a Zrínyi‑szabadcsapat parancsnoka, október 6-tól honvéd ezredes, a Roth-hadosztály elleni hadművelet irányítója, a hónap közepétől a Mura-menti hadosztály, majd hadtest parancsnoka, november 1-től vezérőrnagy. 1849. januárjában a Középponti Mozgó Sereg, márciustól június közepéig a IV. hadtest, illetve a déli hadsereg parancsnoka, júliusban a tartalék hadtest, majd a közép-tiszai hadsereg parancsnoka. 1849. augusztusában emigrál, 1867-ben hazatér, képviselő lesz.
Perczel Mór nevéhez fűződik (részben) az ozorai diadal, a Muraköz 1848. októberi visszafoglalása, az 1849. januári sikeres ellentámadás Szolnok és Cegléd felé, a Délvidék nagy részének felszabadítása 1849 március-májusában.
Perczel Mórnak több testvére is volt, akik közül feltételezhetően ebben a házban született meg Perczel Miklós (1812-1904) is. A reformkorban ellenzéki politikus, Tolna megye követe, 1848-49-ben képviselő, 1848 őszén a dunántúli 3. (tolnai) önkéntes mozgó nemzetőrzászlóalj őrnagya, később honvéd alezredes, majd ezredes, dandárparancsnok, illetve Pétervárad, majd Arad várparancsnoka. 1849 áprilisában emigrál, 1861-1862-ben az Egyesült Államok hadseregének ezredese, 1864-ben hazatér, Baranya megye főispánja lesz, 1887-1892 között Pécs város országgyűlési képviselője.
Az 1848-49-es honvédség 29, végig szolgáló tábornoka közül a jelenlegi Magyarország területén található Perczel Mór, Lenkey János, Török Ignác és Gáspár András szülőháza; Mészáros Lázárét még az 1980-as években lebontották Baján, Gaál Miklósé is elpusztult az idők folyamán Zalaszegváron. A fentiek közül Lenkey, Török és Gáspár az adott épületben születtek, míg Perczel Mór folyamatosan ott élt, sőt ott is halt meg. Perczel Miklós hivatásos katonai előképzettség nélkül lett nemzetőr, majd honvéd őrnagy, végül ezredes, és ebben a rangban szolgált az Unió hadseregében a polgárháború idején. Az épület kettőjük miatt is megérdemli, hogy történelmi emlékhely legyen, de érdemes megemlíteni, hogy a két Perczel-fiúnak, illetve Sándor nevű testvérüknek egy ideig Vörösmarty Mihály volt a nevelőjük, azaz az épület egyben történelmi és irodalmi emlékhely is.
2021-ben az állami forrásból történő rekonstrukció során az épület műemlékjellegének megtartása mellett nagy hangsúlyt fektettek a XXI. századi igények kielégítésére is. A többfunkciós főépület helyet ad Perczel Mór emlékszobájának, egy 80 férőhelyes rendezvényteremnek és három vendégszobának.