Keszthely
A kastély építését – a család növekvő rangjának kifejezéseként – a Festeticsek vagyonát jelentős részben gyarapító Festetics Kristóf kezdte el 1745-ben. A mezőváros Keszthely ekkoriban kezdett családi birtokközponttá válni. A 18. században is többször átalakították, majd az 1883 és 1887 közötti nagyszabású átépítés során nyerte el mai formáját. Gróf Festetics Tasziló lebonttatta a kastély jobb oldalszárnyát, a főszárny új szakaszára pedig egy tornyos középrész került, illetve az építmény egésze manzárdtetőt kapott. Az épület így méretében nagyjából kétszeresére növekedett, és ezzel az ország egyik legnagyobb kastélyává vált.
A keszthelyi kastélyban élt a család legkiemelkedőbb alakja, gróf Festetics György, akinek jóvoltából Keszthely a magyarországi kultúra fontos központjává vált a 18–19. század fordulóján. A fiatal Festetics György a híres bécsi Theresianumban töltött tanulóévei alatt ismerkedett meg a felvilágosodás eszméivel. Ezután kamarai szolgálatba, majd a családi hagyományokat követve katonai pályára lépett, több huszárezredben is szolgált. A Festeticsek a korszakban végig a bécsi udvarhoz hű politikát folytattak, Festetics György azonban többször is konfliktusba keveredett az uralkodó dinasztiával. Végül 1791-ben azért kellett távoznia a császári-királyi hadseregből, mert olyan fogalmazványt terjesztett társaival a magyar országgyűlés elé, amely a későbbi önálló magyar hadsereg gondolatát is magában foglalta, emellett pedig kiállt a magyar vezényleti nyelv és egy magyar tisztképző intézet létrehozása mellett is. A hadseregtől való visszavonulása után minden erejével az eladósodott birtok gazdasági ügyeinek rendbetételén, illetve korszerű gazdaság kialakításán, új mezőgazdasági módszerek bevezetésén munkálkodott. Ezzel párhuzamosan mecénásként a korabeli kultúra és irodalom felvirágoztatásához is hozzájárult, nevéhez fűződik a korszak írói és költői által látogatott helikoni ünnepségek megszervezése, valamint a csurgói református kollégium megalapítása. Az 1810-es évektől a magyarországi és külföldi főnemesek is egyre nagyobb számban keresték fel a kastélyt, Berzsenyi Dániel pedig mint „magyar Veimárt” ünnepelte Keszthelyt. Ekkor élte virágkorát a több generáció munkájának gyümölcseként létrejött, a legépebb formában fennmaradt magyarországi főúri könyvtár, amelynek belső famunkái a mai napig a könyvtárterem díszei.
Az egykor Európában is egyedülálló Georgikont szintén gróf Festetics György alapította Keszthelyen 1797-ben. A rendszeres mezőgazdasági oktatás első magyarországi iskolája számos szakterületen biztosított tanulási lehetőséget, ösztöndíjakat a 19. század első felében. A jelentkezők származásra, vallásra, társadalmi háttérre való tekintet nélkül kerülhettek a képzésbe, kizárólag tehetségük és előképzettségük alapján, a források szerint többségben voltak a nem nemesi származású tanulók. A tárgyakat általános mezőgazdasági, matematikai és technológiai, illetve állatgyógyászati csoportokra osztották. A Georgikon gyakorlati oktatása nagyrészt Anglia mezőgazdasági eredményeinek ismeretében, jórészt azok magyarországi adaptációjával alakult ki, a gróf pedig ennek megfelelően fejlesztette híres könyvtárát is, amelynek jelentékeny részét angol szerzők gazdálkodással kapcsolatos szakkönyvei alkotják.
Az iskola tanárai a korszak felvilágosult tudósai közül kerültek ki. Pethe Ferenc, Rumy Károly György vagy Asbóth János egyaránt kora kiemelkedő tudósa volt, de a diákok ajánlóleveleit írók között is sok esetben a korabeli szellemi élet ismert szereplőit találjuk. A georgikoni nyilvános vizsgák a korszak irodalmi életének szereplői számára egyfajta fórumként szolgáltak. A modern kertészeti ismeretek oktatására szintén nagy hangsúlyt fektetett az iskola tanterve.
A Georgikon szemléltető és oktatási céllal létrehozott botanikus kertjében 1812-ben már több mint 200 fafajta volt megtalálható, de jelentősnek számított az intézet szőlészete is. Az 1848-ig működő tanintézet kulcsszerepet töltött be egy új típusú szakértelmiségi réteg létrehozásában. A diákok jelentős része csatlakozott az 1848-as forradalmi eseményekhez és a szabadságharchoz, amire a tangazdasági majorközpont épülete melletti harangláb emlékeztet. A ma már műemléki védelem alatt álló épület fontos emlékhely, az egykori hagyományokat és a Festetics-örökséget életben tartva a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállítóhelyeként működik.
A szinte egész életében az ország szellemi és anyagi potenciáljának növeléséért munkálkodó, már saját korának értelmisége által is nagyra becsült Festetics György emlékét az utókor Keszthely városban két egészalakos szoborral örökítette meg.
Cím: 8360 Keszthely, Kastély u. 1.
Telefonszám: 83/312–191
Ügyvezető igazgató: Pálinkás Róbert
E-mail: titkarsag@helikonkastely.hu
Honlap: helikonkastely.hu
Nyitvatartás:
- június 1-től augusztzus 31-ig: minden nap 9:00-18:00
július és augusztus hónapokban szerdán 21:00-24:00
- szeptember 1-től szeptember 30-ig: minden nap 10:00-17:00
- október 1-től április 30-ig: keddtől vasárnapig 10:00-17:00
- május 1-től június 30-ig: minden nap 10:00-17:00.
Belépőjegy árak ITT olvashatóak.