Május 21-e a magyar honvédelem napja: 1849-ben ezen a napon foglalta vissza a magyar honvédsereg Buda várát a szabadságharc során. A Nemzeti Örökség Intézete ebből az alkalomból a Fiumei úti sírkert több pontján – köztük Görgei Artúr sírjánál, az 1848–49-es katonasíroknál, valamint Burdina Alajos síremlékénél – helyezte el az emlékezés koszorúit.

Görgei Artúr a szabadságharc legendás hadvezére volt, aki hadvezéri tehetségével és katonai stratégiájával meghatározó szerepet játszott a tavaszi hadjárat sikereiben és Buda várának visszafoglalásában. A budai vár 1849. május 21-i visszavétele a szabadságharc egyik legjelentősebb katonai sikere volt, amely nemcsak stratégiai, hanem szimbolikus értelemben is megerősítette a magyar függetlenségi törekvéseket. Ugyancsak tisztelegtek Burdina Alajos honvédtiszt emléke előtt, aki az ostrom során az elsők között jutott be a várba és áldozta ott életét – neve pedig azóta is a személyes bátorság és helytállás jelképe a magyar hadtörténetben. A korabeli visszaemlékezések szerint a vár bevétele során tanúsított hősiessége a honvédek önfeláldozó küzdelmének egyik emblematikus pillanatává vált.

A Fiumei úti sírkert különleges helyet foglal el a magyar történelmi emlékezetben: nem csupán nemzeti panteon, hanem olyan emlékezeti tér is, ahol a magyar szabadságküzdelmek katonai és nemzeti hagyománya kézzelfogható módon van jelen. A sírkertben egymás mellett nyugszanak a 19–20. századi magyar történelem meghatározó alakjai, politikusai, hadvezérei és katonái, így a temető egyfajta történelmi lenyomata a magyar nemzet sorsfordító évszázadainak. Az itt található síremlékek és parcellák nemcsak egyéni életutakat idéznek meg, hanem közös történelmi tapasztalatokat is: a szabadságért vívott harcokat, a nemzeti önrendelkezésért vállalt áldozatokat és a magyar államiság megőrzésének küzdelmeit.

E törekvés fontos állomása volt a magyar honvédelem napjához kapcsolódva a 2024. május 21-i emlékműavatás is: a honvédemlékművet a szabadságharc 175. évfordulója alkalmából állították a sírkertben. Az emlékmű különlegessége, hogy talapzata az egykori roskoványi honvédemlékműhöz kapcsolódik, így a 19. századi emlékezetkultúra és a jelenkori megemlékezés között is szimbolikus kapcsolatot teremt. A kezdeményezés egyszerre a szabadságharc honvédjei előtti tisztelgés, és annak a történelmi folytonosságnak a kifejezése, amely a nemzeti emlékezetet generációkon átívelően összeköti.

A Nemzeti Örökség Intézete kiemelt feladatának tekinti, hogy a Fiumei úti sírkert élő nemzeti emlékhelyként szolgálja a történelmi emlékezet megőrzését. A honvédelem napján tartott koszorúzás célja nemcsak a múlt hőseinek felidézése, hanem annak megerősítése is, hogy a szabadságért és a hazáért vállalt áldozat a magyar nemzeti identitás egyik legfontosabb közös öröksége.