2024. május 22.
A Nemzeti Összetartozás napja alkalmából azokat a Fiumei úti sírkertben nyugvókat mutatjuk be, akik a mai határainkon túl születtek.
„ÉS NEM LEHET FELEDNI, NEM, SOHA
A BÖLCSŐKET ÉS SÍROKAT NEKÜNK”
/Juhász Gyula: Trianon/
Ady Endre: Érmindszent, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 19-sziget (1919)
A modern magyar költészet megteremtője.
Arany János: Nagyszalonta, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 14-sziget (1882)
A magyar költészet kivételesen nagy alakja, már életében klasszikussá vált.
Balázs Árpád: Kolozsvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 46-1-2 (1941)
A magyar nótakirály, zeneszerző, dalköltő, ma is játsszák dalait.
Bálint Zoltán: Nagyvárad, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 41-1-50 (1939)
A magyar szecessziós építészet mestere, legszebb műve a szatmárnémeti Pannónia Szálló, ma Dácia Hotel.
Br. Bánffy Dezső: Kolozsvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 29/2-1-2 (1911)
Sírfelirata: „Magyarország miniszterelnöke az ország fennállásának ezredik esztendejében”.
Barabás Miklós: Kézdimárkosfalva, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 28-1-5 (1898)
Festőművész, szinte minden kiemelkedő kortársát megfestette, lerajzolta Széchenyitől Petőfiig.
Barcsay Jenő: Katona, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/2-1-54 (1988)
Festőművész, a magyar konstruktív-geometrikus művészet legjelentősebb egyénisége.
Basilides Mária: Jolsva, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 24-1-72 (1946)
Világhírű operaénekesnő, az Operaház társulatának örökös tagja.
Gr. Batthyány Lajos: Pozsony, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, mauzóleum (1849)
Az első független, felelős magyar kormány miniszterelnöke.
Gr. Bethlen István: Gernyeszeg, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 12/2 (jelképes sír) (1946)
Miniszterelnök, főszerepet játszott az ország talpra állításában a világháborús összeomlás után.
Gr. Bethlen Miklós: Kolozsvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 28-18-24 (1899)
Író, újságíró, lapszerkesztő, színész, 1848-as honvéd százados.
Bibel János: Oravicabánya, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34-1-12 (1937)
Ruszkicai bányájában termelték ki a hazai márványt, az építészet és a szobrászat értékes anyagát.
Blaha Lujza: Rimaszombat, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 18-sziget (1926)
A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja, a „nemzet csalogánya”.
Breuer Szilárd: Gölnicbánya, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 46-1-106 (1931)
A budapesti önkéntes tűzoltóság megszervezője, majd a hivatásos tűzoltóság főparancsnoka.
Czuczor Gergely: Andód, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 29/1-2-10 (1866)
Bencés szerzetes, nyelvész, költő, gimnáziumi tanár, népdalgyűjtő, szótárszerkesztő, az MTA tagja.
Csengery Antal: Nagyvárad, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 24/1-sziget-2 (1880)
Centralista reformpolitikus, a Pesti Hírlap szerkesztője, történész, a kiegyezési törvény szövegezője.
Csiky Gergely: Pankota, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/1-1-12 (1891)
Író, megteremtette a modern társadalmi drámát, ma a kaposvári és a temesvári színház viseli a nevét.
Csontváry Kosztka Tivadar: Kisszeben, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/2-1-14 (1919)
A modern magyar festészet egyik legeredetibb alakja, csak halála után ismerték el tehetségét és stílusát.
Csortos Gyula: Munkács, Kárpátalja, Ukrajna – Bp., Fiumei úti sírkert, 10-7-22 (1945)
Az egyik legkedveltebb magyar színész a két világháború között, a Hyppolit, a lakáj c. film főszereplője.
Damjanich Jánosné: Arad, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 30-1-19 (1909)
Két évig volt a honvéd tábornok felesége, élete végéig ápolta a mártírok és a szabadságharc emlékét.
Degré Alajos: Lippa, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/1-3-25 (1896)
Márciusi ifjú, író, 1848-as honvéd százados, a Függetlenségi Párt országgyűlési képviselője.
Endresz György: Perjámos, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 47-1-128 (1932)
Az első magyar óceánrepülő, 1931-ben Justice for Hungary nevű gépével 3 világrekordot állított fel.
Fadrusz János: Pozsony, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 28-díszsor-30 (1903)
A magyar emlékműszobrászat egyik legnagyobb mestere, főműve a kolozsvári Mátyás király szobor.
Fellner Henrik: Újvidék, Délvidék, Szerbia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34-1-1 (1932)
Az egyik leggazdagabb bankár és gyáros, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke (1926-32).
Fraknói Vilmos: Ürmény, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 45-1-96 (1924)
Történész, pap, a Római Magyar Történeti Intézet megalapítója, a vatikáni magyar kutatások úttörője.
Görgei Artúr: Toporc, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, Árkádsor jobb 1 (1916)
1848-as honvéd tábornok, a honvédsereg fővezére, hadügyminiszter, a szabadságharc hőse, kémikus.
Gyulai Pál: Kolozsvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, bal oldali falsírbolt 558 (1909)
Irodalomtörténész, író, műkritikus, a Színészeti Tanoda tanára, a Kisfaludy Társaság elnöke.
Henszlmann Imre: Kassa, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/2-1-47 (1888)
Művészettörténész, a magyar műemlékvédelem és a tudományos művészettörténet-írás atyja.
Horger Antal: Lugos, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34-3-22 (1946)
Nyelvész, az első magyar nyelvjárási térkép megalkotója. A szegedi egyetem „fura ura”, tanára, dékánja.
Hunfalvy János: Nagyszalók, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 9/2-1-25/26 (1888)
Geográfus, a modern földrajztudomány hazai úttörője, a budapesti Tudományegyetem rektora.
Hunfalvy Pál: Nagyszalók, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, bal oldali falsírbolt 36 (1891)
A magyar összehasonlító nyelvészet megalapozója, a Magyar Néprajzi Társaság első elnöke.
Hunyady Sándor: Kolozsvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34-2-56 (1942)
Regény- és drámaíró; Bródy Sándor fia. Legismertebb művei a Bakaruhában és A vöröslámpás ház.
Huszár Adolf: Besztercebánya, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/1-2-42 (1885)
Szobrász, a pesti Duna-parton álló művei: a Petőfi-, az Eötvös- és a Deák-szobor.
Irányi Dániel: Toporc, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 29-1-8 (1892)
Márciusi ifjú, országgyűlési képviselő; „nem engedett a 48-ból”, a kiegyezés után a 48-as Párt elnöke lett.
Jókai Mór: Komárom, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 18-19 főút körönd (1904)
Márciusi ifjú, a 19. század a legnépszerűbb és legtermékenyebb magyar írója, a Petőfi Társaság elnöke.
Kelety Gusztáv: Pozsony, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 17/1-1-61 (1902)
A magyar képzőművészeti oktatás megszervezője, a nemzeti, romantikus tájképfestészet képviselője.
Klapka György: Temesvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 29-1-4 (1892)
1848-as honvéd tábornok, Komárom védője, az itáliai, majd a poroszországi magyar légió vezetője.
Kolosy György (Gábor): Székelykövesd, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 31-középen (1850)
Joggyakornok, 1848-as honvéd százados, gr. Lamberg Ferenc királyi biztos meggyilkolása miatt kivégezték.
Kosztolányi Dezső: Szabadka, Délvidék, Szerbia – Bp., Fiumei úti sírkert, 42-1-98 (1936)
Költő, író, a Vérző Magyarország – Magyar írók Magyarország területéért című antológia szerkesztője.
Kovács Apollónia: Vulkán, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 41-1-14 (2012)
Kossuth-díjas előadóművész, népdalénekes, a magyar és cigány nóták királynője.
Kövess Hermann: Temesvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 26/1-1-30 (1924)
Tábornagy, az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregének utolsó főparancsnoka 1918 novemberében.
Kuncz Aladár: Arad, Erdély – Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 46-1-42 (1931)
Író, a magyar írókat és költőket összefogó Erdélyi Helikon vezető egyénisége, főműve a Fekete kolostor.
Kuzsinszky Bálint: Szabadka, Délvidék, Szerbia – Bp., Fiumei úti sírkert, 41-1-34 (1938)
Régész, történész, dékán; az Aquincumi Múzeum és a Székesfővárosi Múzeum alapító igazgatója.
Léda, Diósy Ödönné Brüll Adél: Nagyvárad, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 35-1-51 (1934)
Művelt, európai látókörű asszony, Ady múzsája, szerelme; a költő 150 szerelmes verséből kb. 70 hozzá szól.
Lendvay Márton: Nagybánya, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/1-2-19 (1858)
A Nemzeti Színház első színésznemzedékének egyik vezető tagja; 1848-as nemzetőr őrnagy.
Lesznai Anna: Alsókörtvélyes, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 20/1-1-78 (1966)
Költő, grafikus, iparművész; művei motívumait szülőföldje népművészetéből merítette.
Ligeti Antal: Nagykároly, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/2-1-41 (1890)
Festőművész, a romantikus tájképfestészet nagy alakja; kezdeményezte a „Régi Műcsarnok” építését.
Madarász Viktor: Csetnek, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 19-1-34 (1917)
A magyar romantikus festészet egyik legjelentősebb alakja, főműve Hunyadi László siratása.
Maderspach Károlyné: Arad, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 31-1-39 (1880)
Haynau nyilvánosan megvesszőztette, ezért a londoni munkások megverték a táborszernagyot.
Makkai Sándor: Nagyenyed, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 33/4-2-13 (1951)
Egyháztörténész, erdélyi református püspök, egyetemi tanár, dékán, író, kisebbségi politikus.
Manno Miltiades: Pancsova, Délvidék, Szerbia – Bp., Fiumei úti sírkert, 46-2-28 (1935)
Számos sportágban magyar bajnok, az első futball gólkirály, szobrász, grafikus, a Fradi Sas tervezője.
Maróti Géza: Barsvörösvár, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 32-1-3 (1926)
A magyar szecesszió jeles szobrásza, építésze, iparművésze, a sírkertben az ő műve Ráth György síremléke.
Br. Mednyánszky László: Beckó, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/2-1-43 (1919)
A lírai és kritikai realizmus egyik legnagyobb magyar festőművésze, jellegzetes alkotása a Csavargófej.
Mikszáth Kálmán: Szklabonya-Mikszáthfalva, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 10/1 (1910)
A nagy palóc író életműve átfogja a széppróza minden műfaját a novellától a nagyregényig.
Mosonyi Mihály: Boldogasszony, Őrvidék, Ausztria – Bp., Fiumei úti sírkert, 29/2-3-1 (1870)
Zeneszerző, a magyar zenei romantika harmadik nagy alkotója Liszt Ferenc és Erkel Ferenc mellett.
Munkácsy Mihály: Munkács, Kárpátalja, Ukrajna – Bp., Fiumei úti sírkert, 33-34 sziget (1900)
Az első világhírű magyar festő, a magyar realizmus legnagyobb mestere, főműve a Krisztus-trilógia.
Nagy Jenő: Németújvár, Őrvidék, Ausztria – Bp., Fiumei úti sírkert, 34-1-56 (1944)
Vezérkari ezredes, a nyilasokkal szemben 1944 novemberében tervezett felkelés vezérkari főnöke.
Nagy Lajos: Nagyvárad, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 27-D-9 (1946)
Régész, történész, muzeológus, a Fővárosi Múzeumok központi igazgatója, az MTA tagja.
Papp-Váry Elemérné: Jánok, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 28-díszsor-37 (1923)
Költőnő, főműve a Magyar Hiszekegy, a két világháború közötti revíziós politika nemzeti fohásza.
Pártos Gyula: Apatin, Délvidék, Szerbia – Bp., Fiumei úti sírkert, 19/1-1-18 (1916)
A magyaros szecessziós építészet úttörője, Lechner Ödönnel közös műve az Iparművészeti Múzeum.
Br. Perényi Zsigmond: Beregardó, Kárpátalja, Ukrajna – Bp., Fiumei úti sírkert, jobb falsírbolt 325 (1849)
1848/49-ben az országgyűlés felsőházának alelnöke, biztosította az országgyűlés törvényes működését.
Pulszky Ferenc: Eperjes, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, jobb oldali falsírbolt 30 (1897)
Politikus, régész, történész, muzeológus, 25 évig a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.
Rajk László: Székelyudvarhely, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 11-10-4/a (1949)
Belügyminiszter, a kommunista hatalomátvétel egyik irányítója (1945-48), majd áldozata (1949).
Reitter Ferenc: Temesvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 17/1-1-100 (1874)
Várostervező és vízépítő mérnök, a budapesti rakpartok tervezője és megépítője, miniszteri tanácsos.
Réti István: Nagybánya, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34-2-29 (1945)
Szülővárosában szervezte meg a modern magyar festészet első művésztelepét; főiskolai tanár, rektor.
Révai Mór János: Eperjes, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 26/1-1-26 (1926)
Könyvkiadó, szerkesztő, a Révai Nagy Lexikon kiadója, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet igazgatója.
Reviczky Gyula: Nyitrakozma, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/1-1-13 (1889)
A magyar impresszionista, szimbolista költészet tragikus sorsú előfutára, műfordító.
Id. Rubik Ernő: Pöstyén, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 47-1-126 (1997)
Kossuth-díjas repülőgép-tervező, gépészmérnök, pilóta; ifj. Rubik Ernő feltaláló apja.
Sajó Sándor: Ipolyság, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 46-2-20 (1933)
Költő, tanár, főműve a Magyar vagyok c. vers, amelynek szállóigévé vált sora: „Gyáva népnek nincs hazája”.
Schöpflin Aladár: Maniga, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 33-2-42 (1950)
Irodalomtörténész, a Nyugat szerkesztőségének tagja, vezető kritikusa a lap megindulásától megszűntéig.
Slachta Margit: Kassa, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 10/2 közép (1974)
Az első képviselőnő a parlamentben (1920), szerzetes, a náci és a kommunista rendszer ellen is küzdött.
Stoczek József: Szabadka, Délvidék, Szerbia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/2-2-6 (1890)
A hazai mérnökképzés alapítója, a budapesti műegyetem megszervezője és első rektora (1871).
Stróbl Alajos: Liptóújvár-Királylehota, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 26/1-1-35 (1926)
Életművének főbb alkotásai: a budavári Mátyás-kút, Szent István lovas szobra; Arany János múzeumkerti szobra.
Szabad György: Arad, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 28-közép-2 (2015)
Az első szabadon választott országgyűlés elnöke (1990-94); történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Szabó Dezső: Kolozsvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 24-1-16 (1945)
A két világháború közötti magyar irodalom szuggesztív írója, leghatásosabb műve Az elsodort falu (1919).
Szabó Ervin: Szlanica, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 13 - Munkásmozgalmi Panteon (1918)
Könyvtárszervező, a Fővárosi Könyvtár igazgatója, modernizálója; anarcho-szindikalista politikus.
Szacsvay Imre: Nagyvárad, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 31-középen (1849)
A Függetlenségi Nyilatkozat jegyzője 1849-ben, emiatt lett az országgyűlés legfiatalabb mártírja.
Szervátiusz Tibor: Kolozsvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 41/0-1-18 (2018)
Kossuth-díjas szobrász, első nagy műve, Tamási Áron síremléke Farkaslakán áll, a Székelyföldön.
Szigligeti Ede: Nagyvárad, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34/1-1-30 (1878)
A Nemzeti Színház igazgatója, a drámaelmélet hazai úttörője, drámaíró, legismertebb műve a Liliomfi.
Szilágyi Dezső: Nagyvárad, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 29-1-1 (1888)
Igazságügyi miniszter, az egyházpolitikai törvények kidolgozója (polgári házasság, anyakönyvezés).
Szilágyi Sándor: Kolozsvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 28-díszsor-3 (1899)
Történész, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, a Századok és a tízkötetes Magyar Nemzet Története szerkesztője.
Téry Ödön: Óbéba, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 9/2-1-41/42 (1917)
A magyar turistamozgalom egyik főszervezője, több csúcs első meghódítója a Magas-Tátrában.
Than Károly: Óbecse, Délvidék, Szerbia – Bp., Fiumei úti sírkert, Árkádsor bal 9 (1908)
A modern kémia hazai megalapozója, dékán, az egyetemi és a középiskolai kémiaoktatás megszervezője.
Trefort Ágoston: Homonna, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 29-1-5 (1888)
Vallás- és közoktatásügyi miniszter, jelentősen hozzájárult a magyar oktatás és művelődés fejlődéséhez.
Ifj. Vastagh György: Kolozsvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 37/1-1-32 (1946)
Szobrász, leghíresebb alkotásai a budai Várban állnak: a Csikós és Hadik András lovas szobra.
Vámbéry Ármin: Pozsonyszentgyörgy, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 18/1-1-13 (1913)
Orientalista, etnográfus, nyelvész; nézetei kiváltották az ún. „ugor–török háborút” a magyarság eredetéről.
Vásárhelyi Pál: Szepesolaszi, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 10/2 (1846)
A reformkor vízépítő mérnöke, Széchenyivel közösen szabályozta az Al-Dunát.
Veress Zoltán: Kolozsvár, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, 46-2-47 (1935)
Festőművész, restaurátor, elkészítette Apponyi Albert portréját, restaurálta a budapesti Mátyás-templom freskóit.
Zala György: Lendva, Délvidék-Muravidék, Szlovénia – Bp., Fiumei úti sírkert, 34-1-48 (1937)
Az emlékműszobrászat legjelentősebb mestere, főművei a Millenniumi Emlékmű szobrai a Hősök terén.
Zilahy Lajos: Nagyszalonta, Erdély, Románia – Bp., Fiumei úti sírkert, Árkádsor bal 263/264. fülke (1974)
A két világháború közötti magyar irodalom egyik legnépszerűbb írója, első sikerkönyve a Halálos tavasz.
Zsigmondy Vilmos: Pozsony, Felvidék, Szlovákia – Bp., Fiumei úti sírkert, 18-1-18 (1888)
Bányamérnök, hidrológus, legnagyobb eredménye a harkányi hévíz és a városligeti artézi kút feltárása.