2016. március 5.
A Nemzeti Örökség Intézete Emlékhelyek Napja 2016 elnevezéssel országos rendezvényt szervez 2016. május 14-én. Az esemény célja az emlékhelyek népszerűsítése, valamint hogy az egyes emlékhelyek programjain keresztül a köztudatba mindinkább beépüljön a magyarországi emlékhelyek létezése.
A Nemzeti Örökség Intézete Emlékhelyek Napja 2016 elnevezéssel országos rendezvényt szervez 2016. május 14-én. Az esemény célja az emlékhelyek népszerűsítése, valamint hogy az egyes emlékhelyek programjain keresztül a köztudatba mindinkább beépüljön a magyarországi emlékhelyek létezése.
Ezen a napon a nemzeti és történelmi emlékhelyek különleges programokkal várják a történelem és kultúra iránt érdeklődő látogatókat szerte az országban. Az esemény fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke lesz, a megnyitó ünnepségen táncbemutatót tart a Magyar Nemzeti Táncegyüttes.
A program sikeressége érdekében 2016. március 4-én, Budapesten a NÖRI workshopot rendezett. Radnainé dr. Fogarasi Katalin, az intézet elnöke köszöntőjében tájékoztatta a résztvevőket az országos megnyitó helyszínéről és a sajtótájékoztató időpontjáról. Ezután Kovács Olivér bemutatta az Emlékhelyek Napja szakmai promócióját a www.muemlekem.hu tartalmán keresztül, majd a Verycreatives Kft. munkatársa az esemény arculati elemeiről és a promóciós tervekről beszélt. Szaló Attila előadásában a Sighter – kalandos kincskereső mobiltelefonos alkalmazásról tájékoztatta a részvevőket. Dr. Kárpáti Katalin jogi és humánpolitikai főosztályvezető a törvényi előírásokról, az adminisztrációkkal kapcsolatos előkészületi munkáról tartott rövid beszámolót. A workshop második felében az operatív egyeztetésén túl műhelybeszélgetésen egyeztették a felmerülő kérdéseket.
Magyarország bővelkedik a magyarság és a Magyarországon élő nemzetiségek történelméhez, emlékezetéhez kapcsolódó helyszínekben, amelyek kulturális és szimbolikus jelentősége páratlannak mondható. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján 14 nemzeti emlékhelyet és 46 történelmi emlékhelyet tartunk számon országszerte.
Az emlékhelyek, mint az emlékezet és a közösségi emlékezés helyei végigkísérik Magyarország történetét az államalapítástól egészen a 20. század második feléig. A dicsőség és gyász terei ugyanúgy megtalálhatók köztük, mint a békés építkezésre emlékeztető szimbolikus helyszínek. Emlékhelyeink legalább annyira sokfélék, mint amennyire tragikus vagy dicső fordulatokban gazdag volt hazánk történelme. E páratlan jelentőségű, szimbolikus helyszínek lényegi és megszüntethetetlen sokszínűségét, az évszázadok, évtizedek alatt egymásra rakódó jelentését a maguk komplexitásában szükséges megismernünk és megismertetnünk a fiatalabb generációkkal.