2019. május 13.
Az emlékhelyek napjának programjaival a magyarországi emlékhelyek létezése és fontossága beépül a köztudatba, idén minden eddiginél több, 63 emlékhely csatlakozott a kezdeményezéshez - mondta a Nemzeti Örökség Intézetének társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója a programsorozat országos megnyitóján szombaton Esztergomban.
Esztergomban megnyílt az emlékhelyek napja
Esztergomban megnyílt az emlékhelyek napja
Esztergomban megnyílt az emlékhelyek napja
Esztergomban megnyílt az emlékhelyek napja
Töll László hozzátette, idén először adták ki 2000 példányban a nemzeti emlékhelyeket bemutató Emlékhelyek Lapját, amely modern grafikai eszközökkel mutatja be a 17 kiemelt történelmi jelentőségű helyszínt. A megnyitón Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője előadásában Becket Tamás, Canterbury érsekének sorsát mutatta be, aki hite védelmében és az egyház függetlensége érdekében szembefordult az őt kinevező királlyal.
A miniszter kitért Esztergom és Magyarország ezer évre visszatekintő kiterjedt nemzetközi kapcsolataira, és párhuzamot vont az angol Canterbury és a magyar érseki székhely között, külön kiemelve Becket Szent Tamást, az angol egyház 1170-ben vértanúhalált halt vezetőjét, akinek tisztelete már a XII. század végén kialakult Esztergomban, ereklyéjét pedig ma is a bazilikában őrzik.
Az emlékhelyek napját 2019-ben negyedik alkalommal szervezte meg a Nemzeti Örökség Intézete, azzal a céllal, hogy változatos programokkal hívják fel a figyelmet a magyarországi történelmi és nemzeti emlékhelyek fontosságára, amelyek a történelem sorsfordító történéseire segítenek emlékezni.
A nemzeti emlékhelyeket, a magyar történelem kiemelkedően fontos helyszíneit törvényben ismeri el az Országgyűlés, míg a történelmi emlékhelyek listáját kormányhatározat tartalmazza.