Hírek

Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztató hangsúlyozta, hogy a sírkert csak addig lesz zárva, amíg sikerül legalább a fő útvonalakat biztonságossá tenniük.

A Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) elnöke ismertette, a nem túl nagy - hathektáros - temető teljes egészében műemlék, 24 sír pedig a Nemzeti Sírkert részeként is oltalom alatt áll.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (MAZSIHISZ) elnöke elmondta, az intézettel közös céljuk - és erről csütörtökön egy megállapodást is aláírtak -, hogy a temető a világörökség része legyen. A temető rendbetételében pedig a MAZSIHISZ szakmai partnere szeretne lenni a NÖRI-nek, hogy a felújítás során biztosítsák a zsidó vallás törvényeinek betartását - tette hozzá. Heisler András szólt arról, hogy a Salgótarjáni utcai temető szimbolizálja a magyar zsidóság aranykorát Magyarországon. A sírok és műemlékek által kijelölt úton a zsidó emancipáció és a magyar polgárosodás útját is végig lehet járni - mondta a Mazsihisz elnöke.

Dankó Dalma művészettörténész, a Fiumei úti Temető Kegyeleti Múzeumának vezetője a sírkert bejárásán ismertette: a ravatalozó és még negyven sírhely Lajta Béla építész munkája, a legtöbb síremléket pedig Fellner Sándor és Quittner Zsigmond készítette. Mint mondta, az 1867-es emancipációs törvény megnyitotta az utat a zsidó vallásúak előtt is a politikai karrier és sok más hivatás felé. Így ebben a sírkertben nagyiparosok, művészek és tudósok nyugszanak. Itt található Horn Ede, az első zsidó vallású magyar államtitkár és Vázsonyi Vilmos, az első zsidó vallású magyar miniszter sírja is - tette hozzá. Dankó Dalma kitért arra, hogy a sírkert jellegzetessége a nagyszámú mauzóleum. 

A temető az utakra is rádőlő sírkövek, az omladozó mauzóleumok és a környezetükben kialakult, a sűrű aljnövényzet miatt nehezen észrevehető árkok miatt vált veszélyessé.

MTI