A megemlékezésen Hoppál Péter országgyűlési képviselő rámutatott: Kovács Béla életét és példaadását pécsiek, mecsekaljaiak, Baranya vármegyeiek, példaként tartják magunk előtt. Hozzátette: Kovács Béla és mártírtársai iránytűt jelentenek, és pécsieknek adatott az a történelmi feladat, hogy örökségét őrizzék, megmutassák és elérhetővé tegyék minden magyar számára. „Merítsünk erőt az ő hősiességéből és mártíromságából, és ebből az erőmerítésből váljunk immunrendszerünkben erősebbé, hogy felismerjük a mindenkori veszélyt, ami a magyar szabadságra leselkedhet” – mondta. Hozzátette: Kovács Béla, és Kovács Bélák történeteinek sorozata alkotja, hogy kik és mi vagyunk mi magyarok, és hogyan azonosítjuk magunkat: hogy sem baloldali diktatúra és befolyásolás sem jobboldali diktatúra nem befolyásolhatja a magyarság szabadság és demokrácia iránti vágyát. 

Őri László, a Baranya Vármegyei Közgyűlés elnöke a megemlékezésen arról beszélt, hogy ma a diktatúrában megkínzott, kivégzett, börtönbe zárt hazafiakról, ártatlan emberek ezreire emlékezünk. Arra a kommunizmusra, ami 1947 és 1956 között munkatáborrá tette Magyarországot. Hozzátette: a mai napon a mártírokra és a hősökre emlékezünk, hazafiakra, akik hitelesen képviselték a nemzeti polgári értékrendet, ahogy a pécsi születésű Kovács Béla is tette. Az ő 1947. február 25-én történt letartóztatásával kezdődött el Magyarországon a kommunista diktatúra, a kommunista vészkorszak. Hajtsunk fejet a mai nap Kovács Béla és harcostársai emléke előtt, tisztelettel adózzunk hazafiságuk és hősiességük előtt, ők a mi példaképeink emberségből, tisztességből és bátorságból – zárta beszédét a közgyűlés elnöke. 

Móczár Gábor főigazgató beszédét azzal kezdte, hogy minden évben megemlékezést tartunk a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, és felemlegetjük azt is, hogy Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát 78 évvel ezelőtt ezen a napon a szovjet hatóságok letartóztatták, és a kommunistákkal szembeni kiállása miatt a Szovjetunióba hurcolták. Rendre hangsúlyozzuk, hogy a mentelmi jogától megfosztott politikus nyolc évet töltött börtönökben és munkatáborokban, valamint azt is, hogy a képviselő önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált. Ma pedig ezen a napon ismét megemlékezünk, és erre keresve sem találhatnánk alkalmasabb helyet, mint Kovács Béla mára megújított síremlékét. Hozzátette: két parcellakövet avatunk ma itt, Pécsett. Az egyik parcellakő a köztemetőben található, a másik pedig az izraelita temető bejáratánál áll, azt hirdetve, hogy a temetőkben a nemzeti sírkert részeként védett sírok találhatók. Ha valaki beolvassa a rajtuk található QR-kódot, feltárul előtte nemcsak Kovács Béla életútja, de megismerheti Csonka Ferenc katolikus papot, Pekár Mihály orvost, a Pécsi Tudományegyetem tanárát, Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc politikust, egykori belügyminisztert is. „Kovács Béla nem akart hős lenni, azzá lett. Nem a fegyvert ragadó, a harcban első sorban menetelő hős volt ő, hanem a csendes, folyamatosan a megegyezést kereső, békét kívánó nyakas vidéki magyar. Életpéldájával arra tanít bennünket, hogy soha többé ne engedjünk idegen hatalmakat hazánkba, ne engedjük, hogy tisztességes, országukat építeni vágyó embereket ártatlanul meghurcoljanak.”- zárta beszédét Móczár Gábor. 

A Magyar Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata alapján február 25-e a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja. Az emléknap 1947. február 25-ét idézi fel, amikor a szovjet hatóságok koholt vádakkal letartóztatták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát – akit még a nemzetgyűlési képviselőknek kijáró mentelmi jog sem tudott megvédeni.