Hírek

Az ünnepi eseményen Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára, a térség országgyűlési képviselője az egyik legnagyobb magyar építészre emlékezve felidézte Pollack Mihály (1773-1855) legkiválóbb alkotásait, kiemelve, hogy életének fő műve, a Magyar Nemzeti Múzeum épülete mellett ő építette a Deák téri evangélikus templomot, a Sándor-palotát, a szekszárdi megyeházát, ő tervezte a jászberényi városházát, és az ő műve a Ludovika Akadémia is.     Pollack Mihály síremlékét tanítványa, Ybl Miklós építette 1857-ben, az ő utolsó munkáját pedig Hauszmann Alajos fejezte be, akinek tanítványai közé tartozott Alpár Ignác - emlékeztetett az államtitkár, hozzátéve: ezek a géniuszok munkájukkal nagy mértékben meghatározták Magyarország mai arculatát, s a köztük lévő mester-tanítvány kapcsolat mutatja azt is, hogy a tudás generációkról generációkra hagyományozódik. "Az alapja ugyanaz a hit és szenvedély, de minden korban új és új arcát mutatja nekünk. Én úgy érzem, hogy ezt hívják kultúrának, és azt is gondolom, egy társadalom szövete annál erősebb, minél több ilyen gyönyörű szálból szövődik össze" - fogalmazott a politikus.     

Pollack Mihály életművének legnagyszerűbb darabja a Magyar Nemzeti Múzeum épülete - mondta az intézmény főigazgatója, L. Simon László, aki kiemelte: az impozáns palota nemcsak építészetileg jelentős, de Magyarország történetének legrégebbi és legnagyobb múzeumának ad otthont. A Nemzeti Múzeum több mint 3,5 millió műtárgyat őriz, és az egész nemzet identitásának az őrzésén munkálkodik - emlékeztetett a főigazgató, hozzátéve, hogy a grandiózus terv alapján létrejött épület a közép-európai, nagy nemzeti hagyományokkal, múlttal, nagy nemzeti vágyakkal rendelkező ország birodalmi szerepét, küldetését is meg akarta jeleníteni.       L. Simon László arra is felhívta a figyelmet, hogy szerdán nyílt meg a Pollack250 című kiállítás az intézményben.     

A síremléket a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) a Nemzeti Sírfelújítási Program keretében csaknem kétmillió forintból újította fel - mondta el Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója, aki a Nemzeti sírkertbe sorolt sírhelyeket jelölő okos parcellakő feladatát is bemutatta. Úgy fogalmazott: segítségével elviszik az ország nagyjainak életét és életművét szerte az országba, és könnyen elérhetővé teszik a róluk szóló információt.     Tavaly óta több mint húsz temetkezési helyen áll úgynevezett okos parcellakő - folytatta -, amely azt jelzi a látogatóknak, hogy olyan helyen járnak, ahol egy vagy több, a Nemzeti sírkert részeként védett nyughely található.       A jelenleg országosan mintegy 6200 sírt magába foglaló Nemzeti sírkert fizikai valóságában mintegy 700 temetkezési helyet érint - jegyezte meg.     

Sajtos Sándor polgármester az építésznek a településhez való kötődéséről szólva arra emlékeztetett, hogy Pollack Mihály kapcsolata Tótfaluval házasságkötésével kezdődött 1808-ban, s élete utolsó szakaszában sok időt töltött a településen, majd itt temették el.     A polgármester beszámolt arról is, hogy 2019-ben Pollack-emlékszobát hoztak létre, s ezzel az építész nevét viselő iskola tanulói számára kézzelfoghatóvá, testközelivé vált a reformkor világa.