Sajtószemle

Az ötvenhat hektáros temetőben százhetven év történelmét híres szobrászok faragták kőbe. Nem csoda, hogy évente több tízezer látogató fordul meg itt, hogy emlékezzen. De létezik-e olyan, hogy temetőturizmus? Móczár Gáborral, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatójával beszélgettünk.

Van olyan, hogy temetőturizmus? Számomra meglepő módon, a válasz, igen; a temetőturizmus létező jelenség, hiszen a Fiumei úti sírkerthez hasonló létesítmények fő tevékenysége alapvetően már nem a temetkezés, hanem az értékek bemutatása, és a méltó emlékezés elősegítése. A külföldiek számára a legnagyobb vonzerőt itthon a képzőművészeti alkotások adják – mondja a főigazgató, aki szerint, ha a világhírű francia Père Lachaise temetővel – ahol olyan nemzetközi hírességek nyugszanak, mint Honoré de Balzac, Frédéric Chopin, Amedeo Modigliani, Édith Piaf vagy éppen Jim Morrison – nem is versenyezhetnek, a magyarországi történelmi sírok és temetők azért európai szinten egyedülálló minőséget képviselnek.

A Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) szakmai felügyelete alá jelenleg huszonegy nemzeti és ötvenöt történelmi emlékhely tartozik, valamint az egész ország területét lefedő Nemzeti Sírkert, amely hétszáz temetőben közel hatezer védett sírt számlál; a Fiumei úti sírkertben pedig hatszázötven olyan, művészettörténeti szempontból kiemelkedő alkotás található, amelyet nemzetközi szinten is jegyzett szobrászművészek készítettek.
Azért, hogy ezt a minőséget szélesebb körben és méltó módon mutathassa be külföldön is, a Nemzeti Örökség Intézete idén júniusban a Fiu­mei úti sírkert nemzeti emlékhellyel, illetve a Salgótarjáni utcai zsidó temetővel csatlakozott az Európai Jelentős Temetők Szövetségéhez (Association of Euro­pean Significant Cemeteries), amely egy, a történelmi és tematikus temetőket összefogó európai hálózat. Ugyanakkor belépett az Euró­pai Temetők Útja (Europian Cemeteries Route) elnevezésű programba, amely a kölcsönös utazási lehetőségek, a pályázati források és a szakmai kapcsolatok tekintetében egy sokkal konkrétabb együttműködési lehetőség. 

Már most látszik, hogy nagyon kevés olyan, a nemzeti emlékezettel foglalkozó komplex szervezet működik Euró­pában, mint amilyenek mi vagyunk

– mondja Móczár Gábor, aki azt is elárulta, hogy a jó turisztikai, oktatási gyakorlatokból való profitálás mellett a legfontosabb cél az volt, hogy Magyarország felkerüljön a kontinens térképére e tekintetben is.

Az elmúlt időszakban a Fiumei úti sírkert tovább szépült; megújult Vörösmarty Mihály és Erkel Ferenc síremléke, a bejáratnál álló kápolna, valamint a régi és az új piarista sírbolt is. Restaurálásával és környezete, valamint a közeli Malosik-mauzóleum felújításával egykori központi szakrális szerepét kapta vissza a temető „dobogó szíve”, a központi Szentkereszt. A felújítás Kuli László építészmérnök tervei szerint történt, aki minden felhasznált elemmel a keresztre kívánt fókuszálni. A feszülethez – szintén keresztet formáló – négy út vezet, amelyeket végigjárva magyar egyházi személyektől, nemzetünk nagy művészeitől és keresztény államférfiaktól származó idézeteket olvashatunk, valamint a magyarság és a kereszténység összefonódásának legfontosabb mérföldkövei­ként ismert történelmi események, illetve a tizenkét apostolt szimbolizáló elemek is megjelennek. A szövegrészletek Móczár Gábor szerint a nemzetünket összetartó láthatatlan kötelék jelképei, amelyek azt a szellemi és spirituális erőteret jelenítik meg, amely elválaszthatatlanul fűzi össze a Kárpát-medencei magyarság történelmét, hitét, kultúráját és nyelvét. A kereszten függő Krisztust megvilágító egyetlen reflektor fényéről Kuli László úgy nyilatkozott, mint ami az értünk hozott felfoghatatlan áldozat megértését segíti elő az imádkozó látogatóban.

A külföldön való bemutatkozás és a turisták idevonzása mellett a Nöri a magyar fiatalok nemzeti önazonosság-tudatának erősítését is kiemelten fontos feladatnak tartja, ezért elindította emlékezetpedagógiai programját. Ezzel kapcsolatban november 25-én konferenciát is szerveznek az Országházban.
A Nézőpont Intézettel készített közös kutatás eredménye azt igazolja, hogy a középiskolás korosztály kifejezetten fogékony olyan kérdéseket illetően, mint a magyarságtudat vagy a magyar történelmi hősök tisztelete, viszont – Móczár Gábor szavaival élve – ez nem tudatos emlékezetgyakorlás. A Nöri ezért a közoktatással, az állami és egyházi iskolafenntartókkal és a civil szervezetekkel együttműködve a tizenkét és tizennyolc év közötti fiatalokat kívánja megszólítani. A cél, hogy minden középiskolás gyermek a tanulmányai során legalább egyszer tudatos pedagógiai módszertan szerint, felkészítés, terepmunka és utólagos feldolgozás által olyan élményeket szerezhessen, amelyek egész életre szóló érzelmi impulzust adnak. A programba a külhoni fiatalságot is bekapcsolják, amely során a Rákóczi Szövetség partnerségével a tervek szerint ­például a Petőfi-emlékévhez kapcsolódva, a költőhöz köthető emlékhelyekre szerveznek utakat a diákok számára.

A fiatalok könnyebb megszólítása és az elmúlt két év pandémiás időszaka miatt az intézet erőteljesen megjelent az online térben, sőt még egy ingyenes applikációt is kifejlesztettek. A FiumeiGuide elnevezésű alkalmazás jelenleg százötven kiemelt célpont bemutatása mellett saját, személyre szabott tematikus túra megtervezésére alkalmas. Azt a fajta személyes élményt, amelyet az ember a helyszínen tapasztal, nehéz visszaadni virtuálisan, ezért a főigazgató abban bízik, hogy az őszi programok valós jelenléttel zajlanak majd. November 1-jén – a mindenszentek ünnepéhez és a halottak napjához kapcsolódóan – a Hagyományok Házával közösen az ünnephez méltó, látványos programot szervez az intézet, amely során a Kárpát-medence különböző területeiről származó személyiségek sírja mellett az adott tájegységhez kötődő népzenei blokkokat; halottkísérő zenét, siratót, gyászzenét játszanak majd a népzenészek.

A látogatók végül egy füves területre felrajzolt történelmi Magyarország-térkép körvonalára helyeznek el gyertyákat.