Hírek

A kezdeményezésnek köszönhetően a parcellakövekre helyezett QR-kódok segítségével megismerhetők a sírkert művészeti értékkel bíró síremlékei. 

A Nemzeti Örökség Intézete által elindított Szoborpark Projekt célja, hogy felhívja a látogatók figyelmét a műemlékekre, úgy, ahogy azt egy múzeumban, galériában is teszik. A sírkertet kiállítótérként értelmezve a benne fellelhető szobrok tárgyleírások segítségével válnak értelmezhetővé. A jelenleg elérhető 70 műalkotás kiválasztásánál nem a sírban nyugvó személy bemutatása volt az intézet célja, hanem az adott síremlék művészettörténeti értékére kíván rávilágítani. „Fontosnak tartjuk, hogy azok is megismerkedhessenek a Fiumei úti sírkert értékeivel, akik egyedül szeretnék felfedezni maguknak ezt a nemzeti emlékhelyet. Ezért hoztuk létre és fejlesztjük folyamatosan a sírkert applikációját, a FiumeiGuide-ot, valamint ezt a célt szolgálja a parcellákra helyezett QR kód is. Ráadásul azt tapasztaljuk, hogy a fiatalabb generáció szívesen használja a modern eszközöket a sétáik során. A Szoborpark Projekt folyamatosan bővül majd, és abban bízunk, hogy néhány éven belül a legtöbb művészeti értékkel bíró síremlék megismerhető lesz a fejlesztés által.” – hangsúlyozta Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója a projekt kapcsán. 

A újonnan felkerült művészettörténeti leírásokból kiderül például, hogy Pállik Bélát már ifjúkora óta leginkább az állatok megfigyelése és ábrázolása érdekelte, különösen a birkákat festette meg szívesen. Az országos ismertségre és népszerűségre szert tevő „birkapiktornak” is nevezett festőművész emlékét egy út menti feszület alatt álló pásztor és nyája idézi. A botjára támaszkodó, kezét imára kulcsoló, maga elé tekintő öreg pásztor arcán gyász tükröződik, a feszület alatt az elhunyt lelkéért imádkozik szeretett állatai közt. Nyáját három birka jeleníti meg, gazdájukat körbevéve állnak egymás mellett. Mindebből következik, hogy Vastagh Györgyöt, a legnagyobb állatszobrászként számontartott művészt kérték fel a Pállik Béla méltó síremlékének elkészítésére. A sírszobrot a Műcsarnok 1933-as képzőművészeti kiállításán is bemutatták. A nemzeti képzőművészeti kiállításra kitűzött Nagy Aranyérmet a kultuszminiszter és a Képzőművészeti Társulat által delegált bizottság egyhangúlag ítélte oda a szobrászművésznek Pállik Béla síremléke című kompozíciójáért.

A szoborpark projektbe felkerült húsz műemlékleírás között szerepel Miklós Andor mauzóleumának szobra is. Miklós Andor újságíró, lapszerkesztő, Az Est tulajdonos-főszerkesztőjének és feleségének, Gombaszögi Frida színművésznőnek a sírépítménye téglalap alapú, kővel burkolt építmény, amelynek tetején szárnyaló női akt helyezkedik el, amely jobb kezét előre nyújtva az örökélet lángját tartja maga elé. A ruhátlanság már a túlvilági létezés állapotát jelzi, a mezítelen testről lecsúszó lepel a földi létből való átlépés pillanatát ragadja meg. A női bronzalak Miklós Andor géniuszát jeleníti meg, amely épp elrugaszkodik a földi maradványokat őrző sírtól, és elindul az örökkévalóság felé. Eredetileg az elhunytak mellszobrai álltak a mauzóleum belső terében. A síremlék tervét Falus Elek iparművész és díszlettervező készítette, aki több szállal kötődött az elhunyt sajtómágnáshoz és családjához. Ő tervezte a korszak sikerlapja, a Miklós Andor által alapított Az Est című bulvárlap fejlécét és tipográfiáját, valamint felesége Tahitótfaluban található villájának arculatát és berendezését is. 

A Fiumei úti sírkert a magyarországi síremlékművészet gazdag gyűjteménye, ahol több száz művészi kivitelű szobrászati alkotás lelhető fel, amelyek remekül reprezentálják a hazai szobrászat történetének közel 200 évét. A Fiumei úti sírkert szoborparkként, szabadtéri múzeumként is értelmezhető, ahol nemcsak az itt nyugvók szellemi hagyatékának megismerése segíti az emlékezést, hanem a síremlékművészet is páratlan értéket képvisel. A lenyűgöző szobrokra a Nemzeti Örökség Intézete a Szoborpark Projekttel is fel kívánja hívni a látogatók figyelmét.