Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság

Harrach Péter

Harrach Péter

elnök

1947-ben született Budapesten. 1966-ban a Szent István Gimnáziumban érettségizett, még abban az évben megkezdte teológiai tanulmányait, melyet 1973-ban fejezett be. Közben egy évet katonáskodott. Később mentálhigénés posztgraduális képzésben vett részt, majd kánonjogi diplomát szerzett.
1973-ban kötött házasságot. Felesége hittanár. Három fiuk van és négy unokájuk.
Egyházi munkatársként dolgozott, kezdetben önkéntesként, később főállásban. 1998-ig a Püspökkari Titkárság munkatársa volt, mint a világi ügyek referense.
Politikai tevékenységét 1990-ben a KDNP-ben kezdte. A pártban egyházi szakértőként, kerületi, majd budapesti elnökként, végül a párt alelnökeként tevékenykedett. Amikor a kereszténydemokraták a Fidesznél kerestek politikai menedéket, a megalakuló MKDSZ alelnöke, később társelnöke, majd elnöke lett. Ezt a feladatot jelenleg a Szövetség keresztény kulturális egyesületté történt átalakítása után is végzi.
1990-től 1998-ig a zuglói képviselőtestület, 1994 és 1998 között a fővárosi közgyűlés tagjaként, 1998-tól parlamenti képviselőként tevékenykedik.
1998-ban, 2002-ben, 2006-ban és 2010-ben a Pest megyei 1. számú választókerületben, majd a 2014. évi országgyűlési képviselői választáson Pest megye 4. számú választókerületben szerzett egyéni képviselői mandátumot.
1998-től 2002-ig a polgári kormány szociális és családügyi minisztere, 2002-től 2010-ig a parlament alelnöke, 2010-től 2020-ig a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési frakciójának vezetője, jelenleg frakcióvezető-helyettes. 
 

Dr. Gedai István

Dr. Gedai István

elnökhelyettes

1934-ben született Szentmártonkátán. 1953–1957 között az ELTE Bölcsészettudományi Karának hallgatója, régész szakon szerzett diplomát. Speciális szakterülete a középkori pénztörténet. Az 1956-os forradalomban és szabadságharcban való részvétele miatt börtönbüntetésre ítélték, 1958–1966 között különböző munkahelyeken (gyárak, építkezések) többnyire segédmunkásként dolgozott. 1963-ban kegyelemből mentesítették a büntetett előélettel járó hátrányos következmények alól. 1964-ben doktorált.1966–1999 között a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa (muzeológus, osztályvezető, főigazgató-helyettes), majd főigazgatója. 1968 óta az ELTE BTK külső előadója. 1970-1980 között a Magyar Numizmatikai Társulat főtitkára, 1980-1988 között elnöke,1995-től tiszteletbeli elnöke. 1973 -1990 között a Magyar Tudományos Akadémia numizmatikai albizottságának titkára.  1979–1991 között a numizmatika nemzetközi szervezetének (UNESCO, International Numismatic Commission) alelnöke, majd tiszteletbeli tagja. Számos magyar és külföldi szakmai szervezet, numizmatikai társulat tiszteletbeli elnöke, tagja, címzetes egyetemi docens.1988-1990 között az Országos Múzeumi Tanács főtitkára. 2000-től a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (később Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság) elnökhelyettese. 2001-ig a Politikai Foglyok Országos Szövetségének (POFOSZ) alelnöke. (2013-2014 között az Ásatási Bizottság elnöke.

1959-ben kötött házasságot, amelyből egy fia született.

 

Művei:

-    A kiskunfélegyházi X. századi sírlelet érmei (1972)
-    Történelmünk pénzeken (1975)
-    Tinó helyett ezüstpénz (1982)
-    A magyar pénzverés kezdete (1986)
-    Magyar uralkodók pénzeiken (1991)
-    Akarsz mesélő pénzeket gyűjteni? (1994)
-    Szent István aranypénzverése (1999)

Díjai:

-    Kuzsinszky Bálint-emlékérem (1974)
-    Réthy László-érem (1979)
-    Móra Ferenc-emlékérem (1986)
-    Széchenyi Ferenc-emlékérem (2000)
-    A Magyar Érdemrend középkeresztje (2014)
 

Dr. Szakály Sándor

Dr. Szakály Sándor

elnökhelyettes

1955. november 23-án született Törökkoppányban. Az általános iskolát szülőfalujában végezte 1962 és 1970 között. 1970 és 1974 között a kaposvári Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola tanulója.
 
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
 
Prof. Dr. habil. Szakály Sándor, DSc
 
Születési hely és idő: Törökkoppány, 1955. november 23.
 
VERITAS Történetkutató Intézet
H-1051 Budapest, Nádor u. 36. V. emelet 522.
Email: sandor.szakaly@veritas.gov.hu
Telefon: +36-1 795 12 84
Mobil: +36-30 790 32 49
www.veritasintezet.hu
 
TANULMÁNYOK
 
2006– a „történelemtudomány habilitált doktora” (ELTE)
2006– az MTA doktora (történelemtudomány) (MTA)
1990– a történelemtudomány kandidátusa (MTA)
1982– a bölcsészettudomány (történelem) doktora (ELTE)
1975–1980 ELTE BTK, történelem – könyvtár szak
1970–1974 Munkácsy Mihály Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Kaposvár
MUNKAHELYEK ÉS BEOSZTÁSOK
 
2014. január 2. VERITAS Történetkutató Intézet, főigazgató
2014 -- Károli Gáspár Református Egyetem, tanszékvezető egyetemi tanár
2013–2014 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, egyetemi tanár
2013–2014 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, tudományos rektorhelyettes
2012–2014 Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet, Horthy-kori témacsoport, témacsoport-vezető
2012–2013 Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, intézetvezető egyetemi tanár
2011–2013 Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, a Történelemtudományi Doktori Iskola alapítója és vezetője
2011–2012 Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, tanszékvezető egyetemi tanár
2010–2011 Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, egyetemi tanár
2009–2010 Pannon Egyetem, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, egyetemi tanár
2007–2009 Kodolányi János Főiskola, óraadó tanár
2007–2009 Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, egyetemi tanár
2006–2007 Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, tudományos szaktanácsadó
2005–2006 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, tudományos kutató
2004–2005 Magyar Országos Levéltár, főigazgatói tanácsadó
2001–2004 Duna Televízió Rt., alelnök
2001–2001 Duna Televízió Rt., kulturális igazgató
1999–2000 Hadtörténeti Intézet és Múzeum, főigazgató
1997–1999 Hadtörténeti Intézet és Múzeum, tudományos főmunkatárs
1992–1997 Hadtörténeti Intézet és Múzeum Bécsi Kirendeltség, kirendeltségvezető-helyettes
1991–1992 Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Legújabb és Jelenkor-történeti Osztály, osztályvezető
1990–1991 Hadtörténeti Intézet és Múzeum, tudományos főmunkatárs
1982–1990 Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, tudományos munkatárs
1980–1982 Hadtörténelmi Intézet és Múzeum, tudományos segédmunkatárs
SZAKMAI-TUDOMÁNYOS MEGBIZATÁSOK
 
2000–2003 MTA Történettudományi Bizottság, alelnök
1997– MTA Történettudományi Bizottság, tag
2011– Magyar Történelmi Társulat, alelnök
2007–2011 Magyar Történelmi Társulat, titkár
2003–2007 Magyar Történelmi Társulat, alelnök
1991–1992 Magyar Történelmi Társulat, titkár
1991– Magyar Történelmi Társulat, az igazgatóválasztmány tagja
2013– Károli Gáspár Református Egyetem, Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottság, tag
2010– Eszterházy Károly Főiskola, Intézményi Doktori és Habilitációs Tanács, tag
1999–2007 Honvédelmi Minisztérium Oktatási és Tudományos Tanácsa, elnök
1997–2000 Magyar Országos Levéltár Tudományos Tanácsa, tag
2011– Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum Tudományos Tanácsa, elnök
KÖZÉLETI MEGBIZATÁSOK
 
2007– Osztrák-Magyar Tudományos és Oktatási Kooperációs Akció Alapítvány, a kuratórium elnöke
2004–2007 Osztrák-Magyar Tudományos és Oktatási Kooperációs Akció Alapítvány, a kuratórium tagja
1999–2004 Osztrák-Magyar Tudományos és Oktatási Kooperációs Akció Alapítvány, a kuratórium elnöke
2009– Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsa, alelnök
2001–2009 Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsa, tag
1985–1992 Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsa, tag
2001– Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság, a választmány tagja
2012– Nemzeti Kulturális Alap, Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma, vezető
1999–2003 Nemzeti Kulturális Alapprogram Bizottsága, tag
2005–2011 Habsburg-kori Kutatások Közalapítvány, a kuratóriumi tagja
2003– Márai Sándor Kulturális Közalapítvány, a kuratórium elnöke
1999– Nemzeti Kegyeleti (2006-tól Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti) Bizottság, tag
1993–2011 Magyar Történelmi Film Alapítvány (2006-tól Közalapítvány), a kuratórium titkára
2011– Honvéd Hagyományőrző Egyesület, elnök
2014– Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság, tag
KÖZÉLETI MEGBIZATÁSOK
 
2014– Central European Papers, a szerkesztőbizottság tagja
2013– Társadalom és Honvédelem, a szerkesztőbizottság tagja
2013– Nemzetbiztonsági Szemle, a szerkesztőbizottság tagja
2013– Szakmai Szemle, a szerkesztőbizottság tagja
2012– Történelmi Szemle, a szerkesztőbizottság tagja
2012– Honvédségi Szemle, a szerkesztőbizottság tagja
2003–2008 Csángó Tükör, a szerkesztőbizottság tagja
2001–2003 New Hungarian Review, a szerkesztőbizottság tagja
2001– Magyar Napló, a szerkesztőbizottság tagja
1999–2000 Hadtörténelmi Közlemények, a szerkesztőbizottság elnöke
1991– Hadtörténelmi Közlemények, a szerkesztőbizottság tagja
1997– Bécsi Napló, a szerkesztőbizottság tagja
1993–2007 Új Honvédségi Szemle, a szerkesztőbizottság tagja
2010– Rubicon, a szerkesztőség tagja
1993–2000 Iskolakultúra, a történelem rovat vezetője
KITÜNTETÉSEK, DÍJAK
 
2012 Große Ehrenzeichen für Verdienste um die Republik Österreich
2001 Honvédelemért kitüntető cím, I. osztálya
2000 Honvédelemért kitüntető cím, I. osztálya
1998 Honvédelemért kitüntető cím, II. osztálya
1994 Honvédelemért kitüntető cím, II. osztálya
2014 Kaposvár Városért-díj
2013 A Korunk kulcsa 2013 díj
2011 Dr. Szobonya Zoltán-emlékérem
2002 Supka Géza-emlékérem
2001 Zrínyi Miklós-díj
1993 Bezerédj-díj
IDEGENNYELV-ISMERET
 
orosz, katonai szaknyelvvel bővített felsőfokú állami nyelvvizsga, német, katonai szaknyelvvel bővített középfokú állami nyelvvizsga, angol, alapfok (Nazareth College /Rochester, N. Y.,USA/)
 
Publikációk
 
https://vm.mtmt.hu/search/slist.php?lang=0&AuthorID=10004969

Csallóközi Zoltán

Csallóközi Zoltán

Távközlési hálózattervező, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hittanári képesítést is szerzett. Közel húsz esztendeig tervező vállalatoknál (FÖMTERV, UVATERV) dolgozott, majd az MDF főmunkatársaként. 1995-1998 között a Fővárosi Közgyűlés Kisebbségi, Emberi Jogi és Vallásügyi Bizottságának külsős tagja. 1998-2002 között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetőjeként az egyházi kapcsolatokkal, az új alapokra helyezett egyházpolitika megvalósításával foglalkozott. 2002-2006 között a Szentendrei Lengyel Kisebbségi Önkormányzat alelnöke, 2002-2004 között Duna TV kuratóriumi elnökségének, majd 2010-ben történt lemondásáig az ellenőrző testületének a tagja. 2006-2010 között a KDNP elnöki kabinetjének szakértője. A Nemzeti Fórum budapesti elnöke, 2006-2010 között fővárosi képviselő. 2010 júniusától a Miniszterelnökség főosztályvezetője, majd főtanácsadója, időközben a miniszterelnök-helyettes kabinetfőnöke.

Évtizedeken keresztül kutatta az 1848-as szabadságharc emlékhelyeit, erről számtalan előadást tartott, a témában több publikációja született. 2005-től hat részes filmet készített a Trianon, illetve a II. világháború után elpusztított emlékeinkről.

Alapítója a Lánchíd-körnek és alapító tagja a Széchenyi Társaságnak. Tagja a Vitézi Rendnek, 1996-ban, majd 2005-ben ismételten megkapta a rend érdemkeresztjét. Tagja a Lakiteleki Népfőiskola tanácsadó testületének, a Mária Rádió Alapítvány kurátora.

Két felnőtt leánygyermeke és egy unokája van.

Filmjei:

Szoborsorsok a Kárpát-medencében 6 rész, rendező

Vértanúink, hitvallóink 12 rész szakértő, szerkesztő

Kereszténydemokrácia Magyarországon, szerkesztő

70 éves a Kereszténydemokrata Néppárt, szerkesztő

Szamosbazár, szerkesztő, forgatókönyv író

A fehér barát (Vezér Ferenc mártíromsága), rendező

Pálosok nyomában, rendező 

Károlyi Bernát a ferences mártír, rendező

A Bihar grófja (Czárán Gyula élete), rendező

 

Könyv:

Magyarok 60 emlékműve, 2013. Kráter 

Dr. Fejérdy Tamás

Dr. Fejérdy Tamás

 
Építész, műemlékvédelmi szakmérnök. 1976 óta dolgozik a magyar műemlékvédelem (azóta többször átalakult) központi intézményében; 2003 óta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) Elnökhelyettese.
 
1947-ben született Budapesten. 1970-ben építészmérnöki diplomát, az 1976-1978 között elvégzett szakmérnöki kurzus lezárásaként 1981-ben műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán. Szakmai képzésének rövid, de fontos elemeként résztvevője volt az első specializált UNESCO-ICOMOS posztgraduális képzésnek (1978 nyarán, Párizsban majd szakmai tanulmányút Olaszországban), amelynek témája a történeti városnegyedek megőrzése és revitalizációja volt. 1984-ben védte meg egyetemi doktori téziseit: „A területi műemlékvédelem Magyarországon – Műemléki Jelentőségű Területek” címmel. 2009-ben DLA fokozatot szerzett a Pécsi Tudományegyetem Doktori Iskoláján.
 
2006 óta a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes docense, tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem speciális kurzusain, valamint a kolozsvári Babes-Bólyai Egyetem (Cluj-Napoca, Románia) posztgraduális képzése keretében; állandó előadója a Román András Egri Nyári Egyetem éves kurzusainak.
 
1983 óta tagja a műemlékvédelem nemzetközi szakmai civil szervezetének, az ICOMOS-nak; amelyben számos hazai és nemzetközi tisztséget töltött be, 2005-2008 között a szervezet egyik nemzetközi alelnöke. 1983 óta tagja a Történeti Városok és Falvak nemzetközi Tudományos Szakbizottságának (ICOMOS-CIVVIH), ennek elnöke is 1992-2002 között. 2008-ban az ICOMOS nemzetközi Tiszteletbeli Tagjának választották. Jelenleg az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára. Magyarország, mint a Világörökség Egyezményhez csatlakozott Részes Állam képviseletében töltötte be 2002. júniustól 2003 júliusáig az UNESCO Világörökség Bizottság soros elnöki tisztjét. Az Europa Nostra műemlék-helyreállítási pályázati zsűrijének tagja 2006-tól négy évre.
 
Szakértői munkái: a világörökségi Listára javasolt kulturális javak értékelésében (Kutna Hora, Weimar, Graz, Kazan, Gjirokastra; illetve részvétel Mostar esetében); részvétel világörökségi reaktív monitoring feladatokban: Katmandu-völgy (Nepál, 2003); Grác (Ausztria, 2005); Történeti Kairó világörökség helyszín (Egyiptom 2008); az UNESCO Világörökség Egyezmény keretében: az Időszaki jelentéstétel (Periodic Report) első európai jelentése elkészítését összefogó Munkacsoport elnöke (2003-2006).
 
Elismerések: Chevalier de l’ordre des Arts et des Lettres  (a Művészetek és az Irodalom Lovagja – 1994., a Francia Kulturális Minisztérium kitüntetése); A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagi Fokozata, 2004.; Möller István Díj, 2004.; Címzetes egyetemi docens BME, Építészettörténeti és Műemléki Tanszék 2006.; Honorary Member of ICOMOS, 2008.
 
Válogatott publikációk: Authenticité dans la restauration des Monuments Historiques (In: Conference de Nara sur l’authenticité dans le cadre de la Convention du Patrimoine Mondial, rédacteur: Knut Einar Larsen /Publié par l’UNESCO Centre du Patrimonie Mondial, ICCROM, ICOMOS 1995); Épitészeti örökség – műemlékvédelem) in: Magyarország kultúrája az ezredfordulón 1997 – szerk: Baán László); Hungarian monuments, Monument Compounds and (in: Conserving Hungary’s Heritage 1999.); Műemlékem van, mitegyek, mit tehetek? KÖH, 2003; Értékvédelem és értékgyarapítás az építészetben (Winkler Gáborral közös írás) in: Épített jövőnk. Szerk. dr. Finta József akadémikus, Budapest 2005., MTA Társadalomkutató Központ (megjelent a „Magyarország az ezredfordulón / Stratégiai tanulmányok a Magyar Tudományos Akadémián” XV. köteteként). pp 213-253.; Tokaj-hegyalja: kulturtáj / történeti táj. Magyar Építőművészet, 2006/4. sz.;Faszádizmus és városi identitás, Budapest (folyóirat) 2008; Örökség, védelem – ma, holnap /in: Tanulmányok az örökségmenedzsmentről 1. kötet; ALMA MATER sorozat, kiadja az Információs Társadalomért Alapítvány/ Budapest, 2009. 213-233. pp.

Dr. Hermann Róbert

Dr. Hermann Róbert

A Teleki Blanka Gimnázium után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi karán végezte tanulmányait.1987-től a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban dolgozik. 2009-ben védte meg akadémiai doktori értekezését.
Számos, az 1848-as forradalom és szabadságharccal foglalkozó könyv szerzője. 2015-től a Magyar Történelmi Társulat elnöke.

Művei:
•    A rendőrminiszter és a Zichy-gyémántok (1994)
•    Perczel Mór első honmentő hadjárata (1995)
•    Mindig az elsők között. Poeltenberg Ernő honvédtábornok élete (1997)
•    Szemere Bertalan (1998)
•    Győr város és megye hadtörténete 1848-49-ben (1998)
•    Csány László kormánybiztosi iratai 1848-1849 I-II. (1998)
•    Az ihászi ütközet emlékkönyve 1849-1999 (1999)
•    A csornai ütközet története és okmánytára 1849. június 13. (1999)
•    Megtorlás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után (1999)
•    Az abrudbányai tragédia, 1849 (1999)
•    Aggházy Kamil: Buda ostroma 1849. május 4-21.; szerk., sajtó alá rend. Hermann Róbert; BFL, Bp., 2001 (Budapest történetének forrásai)
•    1848-1849. A szabadságharc hadtörténete (2001)
•    Kossuth Lajos és Görgei Artúr levelezése 1848-1849 (2001)
•    Kossuth Lajos élete és kora (2002)
•    Az 1848-1849-es szabadságharc nagy csatái (2004)
•    Reform - Revolution - Emigration, Herne (2006)
•    Gáspár András honvédtábornok (2006)
•    Kossuth hadserege, Kossuth fővezérei (2007)
•    A Drávától a Lajtáig (2008)
•    I. Ferenc József és a megtorlás (2009)
•    Forradalom és szabadságharc 1848-1849 (2009)
•    Petőfi halála (2016, Kovács Lászlóval közösen)
•    A Zichy-gyémántok (2016)
•    Reformkor, forradalom, szabadságharc. Válogatott tanulmányok; Line Design, Bp., 2016 ('48-as könyvtár)
•    Illustrated military history of Hungary; szerk. Hermann Róbert, angolra ford. Alan Campbell; jav., bőv. kiad.; Zrínyi, Bp., 2017
Díjak:
•    Zrínyi Díj (2000)
•    Az Év Ifjú Hadtörténésze (2000)
•    Budapestért díj (2011)
•    A Magyar Érdemrend középkeresztje (2012)
•    Regionális Prima díj (2017)
•    Hegyvidék díszpolgára (2018)
 

Dr. Pandula Attila

Dr. Pandula Attila

Pandula Attila évtizedek óta foglalkozik funerológiai - kegyeleti témák részletes tudományos kutatásával. Ezek a kutatások kiterjedtek Magyarország mai ill. egykori területére. Így különösen Felvidék, Erdély és Őrvidék vonatkozásaira de említhetők délvidéki kutatásai is. Jellemző külföldi helyszíneket is vizsgált Nagy Britanniától Oroszországig.  

SZAKMAI ÖNÉLEZRAJZ

Budapesten született 1955. február 14-én 

ALAPKÉPZÉS:

Budapest "Fazekas Mihály" Általános Iskola és Gimnázium 1961-1969 

KÖZÉPFOKÚ TANULMÁNYOK:

Budapest "Teleki Blanka" Közgazdasági Gimnázium és Szakközépiskola - külkereskedelem szakirány- nyelv szakirány 1969-1973 
Érettségi - 1973 

EGYETEMI TANULMÁNYOK:

Budapest ELTE Állam és Jogtudományi Kar 1974-1979 
Jogi doktorátus 1979 
ELTE-BTK Tudományos továbbképzés 1981-1983 
Posztgraduális képzés ELTE- EÖTVÖS Kollégium 
Sporttörténeti szakirány Bölcsész doktor 1983 
Történelem tudomány kandidátusa 2000, átminősítve PhD fokozattá 2003-ban
Habilitált bölcsészdoktor 2011 

EGYETEMI OKTATÓ TEVÉKENYSÉG: 

1981- tanít az ELTE - BTK Történelem Segédtudományai Tanszéken 
Pályája során végig járta a különböző fokozatokat az idei évben nyugdíjba vonul most tölti a felmentési idejét. 
Hosszú éveken keresztül tanított az ELTE-ÁJTK Magyar Jogtörténeti Tanszékén 

TOVÁBBI BEOSZTÁSOK:

Nemzeti Címer Bizottság tagja 

TOVÁBBI FONTOS POZÍCIÓK: 
Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja 2000-től 
2009-ben tartott Akadémiai székfoglalót
Jelenleg a Társadalomtudományi és a Jogi Szekció titkára. 
Magyar Heraldika és Genealógia Társaság egyik újra alapítója 1982,  a 4-es számú tagkönyv tulajdonosa . 

Itt kezdettől fogva titkár, majd főtitkár, az utóbbi években elnök. 

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Egyháztörténeti Bizottságnak tagja 

FONTOSABB NEMZETKÖZI TAGSÁGOK: 

ICOM tag 
Deutsche Gesellschaft für Heereskunde tag 
Slovenskej Heradicko - Geneologickej Spolocnost alapító tag 1990 (tiszteleti tag) 

2011-ben megkapta a Magyar Érdemrend (Polgári Tagozat) Lovagkeresztjét 
Családi állapota: Nős (1982-) 
Felesége Gazda Ildikó 
Gyermekeik: Anikó 1983, Ádám 1986 

Unokáik Zalán Bence 2013, Olivér Péter 2016, Alíz Angéla 2019 

Kiemelendő a történeti segédtudományok vizsgálata így genealógia, heraldika, falerisztika, archontológia, történeti ikonográfia. Munkássága során kiemelendő pl. a halotti címerek (mortuáriák) az epitáfiumok, tumbák részletes vizsgálata. Tevékenysége során kiemelt szerepet kapott a magyar nemesség, a római katolikus egyház ill. katonai funerológiai- kegyeleti témák vizsgálata. Eredményeit széles körben publikálta itthon és külföldön, tudományos konferenciákon foglalkozott funerológiával és az egyetemi oktatásban tág teret adott eredményei megismertetésének.

Dr. Réthelyi Miklós

Dr. Réthelyi Miklós

Dr. Réthelyi Miklós, 1939. június 8-án született Zalaegerszegen. A középiskolát Szentesen és Keszthelyen végezte. 1957-től a Pécsi Orvostudományi Egyetem hallgatója, általános orvosi diplomáját 1963-ban szerezte meg. A Budapesti majd – névváltoztatás után – a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómiai Intézetében kezdett dolgozni előbb egyetemi gyakornok, később egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, majd egyetemi docens beosztásban.
 
1973-tól a II. Anatómiai és Szövettani intézetben folytatta munkáját, 1986-ban nevezték ki egyetemi tanárnak. Mindkét intézetben részt vett az oktató- és a kutatómunkában. Kutatásainak középpontjában az idegrendszer – különösen a gerincvelő és az endokrin működések szabályozásért felelős hypothalamus – szerkezetének a vizsgálata állt. 1972-ben a biológiai tudományok kandidátusa, 1982-ban az orvostudományok doktora tudományos fokozatot szerezte meg. 1998-2001 között Széchenyi professzori ösztöndíjas. Hosszabb tanulmányúton volt Kijevben, Párizsban és Chapel Hillben (USA, Észak-Karolina). Kutatásainak az eredményeit, az egyetemi oktatással és a közélettel kapcsolatos tevékenységét 168, nagyrészt angol nyelven megjelent közleményben írta le.
 
1991 és 1995 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rektora. 1994-től 2004-ig a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója. Az Intézet elméleti és gyakorlati oktatómunkájában magyar, angol és német nyelven vett részt, kutatócsoport munkáját irányította.
 
A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ alapító igazgatója (1995-2000) és a Semmelweis Egyetem Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola vezetője (2002-2009). 2009-ben professzor emeritus címet kapott.
 
Kitüntetései közül kiemelkedik az Akadémiai díj (MTA, 1991), a Doctor Honoris Causa (Kingston University, Nagy-Britannia, 1993), I. osztályú Honvédelmi kitüntető cím (1995), a Magyar Köztársaság Középkeresztje (1996) és a Szent-Györgyi Albert díj (2004). 2010-ben a Szent István Tudományos Akadémia tagjai közé választották.
 
2010 és 2012 között Magyarország kormányának tagjaként az oktatás, az egészségügy, az ifjúsági-, család- és szociális ügyek, a kultúra, valamint sport ágazatok összevonásával létrejött Nemzeti Erőforrás Minisztérium alapító minisztere.
 
Nős, felesége Dr. Szentágothai Klára. Három gyermekük és kilenc unokájuk van.

Dr. Weszelovszky Zoltán

Dr. Weszelovszky Zoltán

1946-ban született Budapesten. Mérnöki és tanári diplomát szerzett. Az 1970-es években mérnökként dolgozott a MAFILM-nél. Az 1980-as években az Országos Pedagógiai Intézet tudományos munkatársa volt. Doktori disszertációját az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán védte meg 1983-ban. A rendszerváltozás után először 1992-ben lett országgyűlési képviselő. 1994–1998 között a Fővárosi Önkormányzat képviselője. 1998-ban, majd 2002-ben is országgyűlési képviselővé választják. A Budapest Társaság elnöke.  Aktívan közreműködött a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény kidolgozásában, valamint a Nemzeti Kegyeleti Bizottság Titkárságának megszervezésében.
Kezdeményezője és főtitkára a Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek.
Nős, egy gyermeke van.

Művei: 
-    Color Bars oktatófilm (a Teheráni fesztivál díjnyertese) forgatókönyvírója (1974)
-    „Korszimfónia” interjúkötet (2010)

Zsigmond Attila

Zsigmond Attila

1941. április 6-án született Budapesten. Általános és középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. A II. Rákóczi Ferenc Általános Gimnáziumban érettségizett 1959-ben. A Magyar Iparművészeti Főiskolán 1964-ben védte meg ipari formatervező művész diplomáját. Mesterei Borsos Miklós, Dózsa Farkas András és Lengyel István voltak. A József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán 1979-ben általános pedagógia szakos diplomát szerzett.
 
Első munkahelyén a Ganz Mávag Mozdony Vagon és Gépgyárban 1964 és 1969 között gyártmány formatervezőként dolgozott, itt elsősorban vasúti járművek formatervezésével foglalkozott. Közben megbízásait teljesítve garázsipari és hűtőipari berendezések, mérőműszerek, utcai telefonkészülékek és más tárgyak formaterveit készítette el. 1969-től 1979-ig rajz és művészettörténet tanár. Az 1980-as évek végéig domborműveket, funkcionális műtárgyakat és lámpatesteket tervezett és gyártott templomokba, szállodákba, bankfiókokba, postahivatalokba. 1991-92-ben öntöttvas kerti és köztéri bútor-és műtárgy családot, majd 2003-ban kerámia figurális napórát tervezett, utóbbinak kivitelezője is volt. 1979-2011-ig a Budapesti Képzőművészeti Igazgatóság, majd jogutódja a Budapest Galéria főigazgatója, 2011-től igazgatója. 1992-2003-ig a Germinations EU Szakmai Alapítvány a fiatal képzőművészeti tehetségekért koordinációs bizottságának alelnöke. 1999-ben a Europália (Belgium) kortárs képző, ipar-és fotóművészeti kiállítások igazgatója. Két évig 2000-2002-ig a Hungarofest képzőművészeti főtanácsadója. 2001-ben a Magyart, a franciaországi magyar kulturális évad képző, ipar- és fotóművészeti kiállításainak főkurátora. A 2002. évi Itália 2002. Olaszországi Kulturális Évad képző, ipar- és fotóművészeti kiállításainak főkurátora. 2011-től a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság tagja.
 
Tizenhárom évig 1985-1998-ig a Magyar Országgyűlés mindhárom ciklusban, a törvényhozás egyéni választó kerületben (Budapest II. kerület) megválasztott tagja: 1985-1990-ig a Kulturális Bizottság tagja, 1990-1993-ig a Kulturális Oktatási Tudományos Sport Rádió TV és Sajtó Bizottság tagja, majd 1993 és 1994 között a bizottság elnöke, 1994-1998-ig a Kulturális Rádió TV és Sajtó Bizottság alelnöke.
 
A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, és jogelődeinek 1964 óta, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének 1994 óta tagja. A FÉSZEK Művészklub alelnöke.
 
Ipari formatervezői, szakmai díjai: BNV díj (1971.) Fővárosi Tanács Művészeti díja (1989) Nívó díj (1992)
 
Kultúra és művészet közvetítő munkássága elismeréséül:
 
A Budapestért Díj (1999), a Belga Királyi Leopold Rend Tiszti Keresztje (2002), a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (2002), a Francia Köztársaság Művészeti Irodalom Rendje Tiszti Keresztje (2008), a Magyar Köztársasági Éremrend Közép Keresztje (2008.) birtokosa.