Rövid leírás
Budapesten ábrázoló geometria–matematika szakos polgári iskolai r. tanár (1903–1907), az Országos Munkásbetegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztár Járadék Osztályának tisztviselője, a Nyugdíj Osztály vezetője (1907–1919). A Tanácsköztársaság idején az állami színházak intendánsa (1919). Hollandiában, majd az USA-ban élt (1920–1927), visszatért Magyarországra (1927).
A Magyar Sakkszövetség szövetségi kapitánya (1927–1940). A Magyar Sakk-kör elnöke. A Magyar Sakk Szemle főszerkesztője (1902–1903), a Magyar Sakkvilág főmunkatársa (1911–1916), főszerkesztője (1917–1919).
Jakobi Sámuel útmutatásai szerint középiskolás korában kezdett el sakkozni, 1891-től rendszeresen részt vett nagy nemzetközi versenyeken, első külföldi versenyén aratott győzelme után mesteri képesítést szerzett (Hastings, 1895). A 20. század elején a világ egyik legerősebb játékosa volt, világbajnoki mérkőzésére Emmanuel Lasker ellen azonban nem kerülhetett sor, mert a feltételekben nem tudtak megegyezni. Eredményei táblás sakkban játékosként és szövetségi kapitányként: Olimpiai bajnok (1927); a nem hivatalos sakkolimpia győztese (1936); olimpiai 2. (1930), olimpiai 3–5. (1935). 1913 és 1919 között nem indult versenyen. Levelezési sakkban az első magyarországi verseny 1–2. helyezettje (Charousek Rezsővel, 1893–1897). Tanítványai közül az 1920-as évektől Vera Menchík és Max Euwe világbajnokok.
(A kép forrása: Wikipédia)