Nemzeti Sírhely

(A kép forrása: https://nemzetorseg1956.eoldal.hu/fenykepek/kepgaleria/dr.-kiraly-bela.html)

Király Béla (Kaposvár, 1912. április 14.) 1930-tól hivatásos honvédtiszt volt. A második világháború idején vezérkari századosi rendfokozatban a keleti fronton és a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot. 1945. március végén századosként szovjet hadifogságba esett, 1945 nyarán szabadult. A Magyar Kommunista Párt, majd a Magyar Dolgozók Pártja tagja lett. 1945 decemberében politikai tevékenységét igazolták, ezt követően ismét felvették a Magyar Honvédségbe. 1950-től vezérőrnagy, a Honvéd Akadémia parancsnoka. A korabeli politikai nyomozó szervek iratai szerint háborús, 1948 októberétől egyéb bűncselekményeket követett el. 1951. augusztus 17-én letartóztatták. Előbb 1952. január 15-én halálra, majd 1952. január 29-én életfogytiglan tartó börtönbüntetésre ítélték kémkedés és szabotázs bűntettének elkövetése miatt. Feltételesen szabadult 1956. szeptember 17-én. A vádak alól 1956. október 31-én felmentették, rendfokozatát visszaadták. Budapest katonai parancsnokává nevezték ki, a miniszterelnök megbízta a Nemzetőrség megalakításával. 1956. november 10-ig harcolt a szovjet csapatokkal, majd Ausztriába menekült. 1957. április 23-án hatályon kívül helyezték 1956-os felmentő ítéletét, és hatályba állították korábbi elmarasztalását. Távollétében büntetőeljárást indítottak vele szemben Nagy Imre és társai ügyében, de azt az 1958. februári tárgyalás előtt elkülönítették. Az Amerikai Egyesült Államokban tudományos kutatóként a nyugati magyar emigráció egyik vezetője lett. 1989-ben tért vissza Magyarországra. 1989. október 27-án felmentették a vele szemben emelt vádak alól, úgy, hogy az 1956-os felmentő ítéletét visszaállították hatályába. 1990-ben országgyűlési képviselővé választották. 2009. július 4-én halt meg. Élt 97 évet.