Sajtómegjelenések

II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre és bujdosótársaik hazahozatalának és újratemetésüknek történetét mutatja be a Nemzeti Emlékezet Múzeumának szombaton, a Múzeumok éjszakája alkalmából megnyíló kiállítása. 

Számos különleges programmal, kiállítással, tematikus sétákkal, játékkal várja az érdeklődőket a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) szombaton a Múzeumok éjszakáján a Fiumei úti sírkertben. 

A Nemzeti Emlékezet Múzeumaként új tervekkel és koncepcióval várja a látogatókat a Fiumei Úti Sírkertben található Kegyeleti Múzeum, amely a II. Rákóczi Ferenc fejedelem újratemetéséről szóló időszaki kiállítással mutatkozik be az idei Múzeumok éjszakáján.

Végzettségét tekintve jogász, mégis két évtizede dolgozik a kegyeleti kultúra területén. A 2013-ban megalakult Nemzeti Örökség Intézete vezetője előbb elnökként, majd az intézet főigazgatójaként. E minőségében is felügyeli az országosan mintegy 6000 sírt számláló nemzeti sírkertet – azok gondozási, felújítási, nyilvántartási, rendszerező tudományos munkálatait. Radnainé Fogarasi Katalin volt a Kódex és Vass István Zoltán vendége.

Május második szombatján már 4 éve izgalmas programokat találhat bárki Magyarország váraiban, kastélyaiban, emlékparkjaiban. Idén sem lesz ez másképp, hiszen május 11-én ismét Emlékhelyek Napja lesz országszerte.    

Exkluzív kiállítással emlékeznek Kossuth Lajos halálának és temetésének 125. évfordulójára a Nemzeti Örökség Intézete múzeumában, „Koporsódnál találkozik az egész nemzet” címmel. A jeles alkalomra elkészült, április elsején megnyílt időszaki tárlat 12 nap történetét meséli el részletesen, az idős és beteg Kossuth utolsó vívódásától a sírba helyezéséig.

Különleges irodalmi sétákkal készülnek az egyik legkeresettebb idegenforgalmi célponttá vált Fiumei úti sírkertben a költészet napjára, a kiemelt program a Sebő együttes koncertje lesz József Attila sírjánál — mondta el lapunknak a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója. Radnainé Fogarasi Katalin arról is beszélt, hogy ha a helyreállítás a jelenlegi ütemben folyik, a világörökség része címre esélyes Salgótarjáni utcai zsidó temető nagy része három éven belül megújul.

125 éve, Kossuth Lajos temetésén az egész nemzet gyászba borult. Ha az előbbi mondatban megnevezett államférfit behelyettesítenénk bármely más, a magyar nemzet és politika nagyjaként számontartott személlyel, könnyedén nyugtázhatnánk a kijelentést. De a többszázezres tömeg – melyből 36 ezer ember vidékről utazott a fővárosba –, a csak a legnagyobbaknak járó ceremónia, és az a kitüntetett figyelem, illetve a vele járó feszültség, mely az egész folyamatot kísérte, már nem olyan magától értetődő. 

A temetés 125. évfordulója alkalmából szervezet kiállítás megnyitón Radnainé dr. Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézet igazgatója ismertette a kiállítás koncepcióját. A tárlat annak a tizenkét napnak az eseményeit dolgozza fel, mely Kossuth halálának bekövetkezte és a temetés között telt el. Sajtóemlékeket, fényképeket mutatnak be, és látható a halotti maszk is. Mindezt egy nagyobb kiállítási anyagon belül helyezték el, mely a 19-20. századi Budapest gyászkultúrájával foglalkozik.

Megtalálták és azonosították a koncepciós perben elítélt, 1953-ban kivégzett és jeltelen sírba temetett szalézi szerzetes, Boldog Sándor István földi maradványait. A kutatás eredményeiről szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatót a szalézi rend.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta, októberre, Boldog Sándor István születésének 105. évfordulójára szeretnének kegyeleti helyet kialakítani sírhelyén.
 

Katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg csütörtökön Budapesten a hatvan éve kivégzett Mansfeld Péterről, aki az 1956 utáni megtorlások legfiatalabb áldozata volt. Mansfeld Pétert Csepel díszpolgárává nyilvánították.   

Az Új köztemető 301-es parcellájában lévő sírjánál – mások mellett – Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója koszorúzott.