Budapest
A Városligetben a Széchenyi-szigeten található Vajdahunyadvár az egyik legkülönlegesebb, legizgalmasabb, számtalan felfedezni valót nyújtó látványosság, amely évente több százezer turista kedvelt célpontja. Az Alpár Ignác által tervezett épületegyüttes napjainkban jól működő múzeumi épület, gyönyörű palota és Magyarország ezeréves építészettörténetének egyedülálló megjelenítése is.
A vár az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra épült azzal a céllal, hogy három dimenzióban mutassa be a honi építészettörténet ezer évét. A tervező, Alpár Ignác nagyon jó érzékkel szemléltette a négy fő stílus, a román, a gótika, a reneszánsz és a barokk jellegzetességeit.
A Vajdahunyadvár jól elkülöníthető, az összhatást tekintve mégis rendkívül egységes formában mutatja be a román kor, a gótika, a reneszánsz és a barokk építészetének hazai és európai jellegzetességeit. A stíluselemek általános, stilizált bemutatása helyett Alpár a tervezéskor számos, a történelmi Magyarország területén lévő jellegzetes épület emlékezetes részét emelte át saját terveibe. Így a jáki templom kapuját, a pécsi dóm kápolnarészletét, a szepescsütörtöki Zápolya-kápolna bizonyos részleteit, a lőcsei és besztercebányai pártázatos házak elemeit, a brassói Szent Katalin-bástyát, a bártfai városháza erkélyét, a gyulafehérvári Károly-kaput, s a Gödöllői Királyi Kastély néhány motívumát is felfedezhetjük az épületcsoporton.
A vár legjellegzetesebb része az erdélyi Vajdahunyad várára emlékeztet, így kapta meg mai nevét is a látogatóktól, akik nem csak elnevezték az épületet, hanem elérték azt is, hogy a millenniumi ünnepségsorozat lezárulása után időtálló anyagokból újraépítsék azt.
A Vajdahunyadvár főbejáratát az oroszlános kőhídon át közelíthetjük meg. Az úgynevezett Hidaskapu klasszikus középkori várkaput idéz elénk, bal oldalán román kori, jobb oldalán pedig a gótika stílusában épült várrészletet láthatunk. A belső udvarban a gótikus csoport templomhomlokzat-szerű részlete tárul elénk. A dómhomlokzat legmarkánsabb eleme a Róth Miksa műhelyében készült impozáns rózsaablak. A belső udvarral szemben találjuk az Alpár Ignác szívének kedves kolostor-kerengőt, melynek motívumai, a pillérek, gyámkövek, oszlopfők a magyarországi középkori műemlékek részleteit idézik meg.
A múzeum főbejáratához érve átlépünk a barokk korba, Mária Terézia korabeli kastélyhomlokzat fogad bennünket. Ha pedig a Műjégpálya felől vesszük szemügyre az épületet, a gótikus szárny véghomlokzatát és a reneszánsz épületrészt figyelhetjük meg.
Természetesen a háborúk ezt az épületet sem kímélték, a bombatalálatok utáni rekonstrukció 1959-ben fejeződött be.