A mintegy 1500 piros-fehér-zöld virágból álló ültetvény dinamikus formájú nemzeti színű szalagot idéz, amely a sírkert hátsó része felé vezeti a tekintetet, fókuszpontjában a valódi zászlóval. Az Apponyi-hintó közelében kialakított installáció a Nemzeti Összetartozás Napjának szimbolikus elemeként a közös nemzeti emlékezetet és a magyarság összetartozását jeleníti meg.

Az avatáson Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója arról beszélt: a magyarság kulturális öröksége nem szorítható földrajzi határok közé. A magyar irodalom, művészet, tudomány és történelmi emlékezet olyan közös szellemi örökség, amely a történelmi törések és országhatárok változása ellenére is összeköti a nemzet tagjait.

A főigazgató hangsúlyozta, a Fiumei úti sírkert a közös emlékezetnek különleges helyszíne. Itt egymás mellett nyugszanak a magyar történelem, kultúra és közélet kiemelkedő alakjai – köztük számos olyan személyiség is, akik a mai országhatárokon túl születtek, életművük mégis elválaszthatatlan része a magyar nemzeti örökségnek. A sírkert ezért nem csupán temetkezési hely, hanem a közös történelmi emlékezet és a nemzeti folytonosság egyik legfontosabb tere.

A megemlékezés művészeti közreműködője Pavletits Béla, a Magyar Színház színművésze volt, aki a felvidéki születésű és a Fiumei úti sírkertben nyugvó Sajó Sándor Magyarnak lenni című versét adta elő.

A programhoz kapcsolódva vezetett séta is indult, „Az elcsatolt területeken születtek – sírjaik a Fiumei úti sírkertben domborulnak” címmel. A résztvevők olyan, a trianoni határokon túl született írók, költők, művészek, államférfiak és katonák életútját idézhették fel, akiknek életműve a magyar kultúra és történelem szerves része. A séta során többek között Arany János, Kosztolányi Dezső, Mikszáth Kálmán, Munkácsy Mihály, Fadrusz János, Stróbl Alajos, Blaha Lujza, Batthyány Lajos és Görgey Artúr emlékezete került fókuszba.

Az eseményről készült képválogatásunk itt megtekinthető.