Nemzeti Sírhelyek


Horváth János

Rövid leírás

Horváth János

 

A budapesti II. kerületi reáliskola (1904–1908), az Eötvös Collegium r. tanára (1908–1923); közben az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1914–1916). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a magyar irodalomtörténet ny. r. tanára (1923–1948).

A magyar irodalomtudomány egyik legjelentősebb egyénisége, alapvetően új eredményeket ért el a régi magyar irodalom és a középkori latin nyelvű irodalom kutatásában. Feldolgozta a magyar irodalmi műveltség kezdeteinek történetét, tisztázta a magyar népiség fogalmát, különösen értékes stilisztikai, verstani tevékenységet fejtett ki, nyelvhelyességi munkássága is fontos. Jelentős szerepet játszott az 1920–1930-as évek szellemi mozgalmaiban, az egyetemen tanárnemzedékeket nevelt. Elsősorban az ő érdeme a szellemtörténeti módszer meghonosítása a magyar irodalomtudományban. Szekfű Gyula szűkebb baráti köréhez tartozott, Szekfű elsősorban Horváth János tanácsára változtatta meg korszakos művének címét A száműzött Rákóczira (1913).

(A kép forrása: Wikipédia)